Az óbudai Budapest Galériában február 1-jéig látható az a kiállítás, amely a neurodiverzitás témáját mutatja be nyolc, különböző művészeti területen alkotó művész szemszögéből. Héthónapos együttműködésük eredményeit tekinthetik, tapinthatják és hallgathatják meg a tárlatra látogatók.
„A neurodiverzitásról” című kiállítás ideája a Neurodiverz Műhely és a Budapest Galéria nevéhez fűződik, céljuk egy olyan projekt létrehozása volt, ahol neurodivergens alkotók dolgozhatnak együtt, s mutathatják be műveiket. A galéria 2025 márciusában kiírt nyílt pályázatára – e sorok írójával együtt – nyolc művészt választottak ki: Dóra Emesét, Francsics Györgyit, Németh Dórát, P. Szathmáry Istvánt, Rubóczki Benedeket, Turchányi Zsófiát és Velegi Csabát.
A kiállítás címét is adó neurodiverzitás alatt általánosságban az atipikus idegrendszeri működést és az ahhoz köthető folyamatokat, jelenségeket, állapotokat érti a köznyelv. Van, akinél ez az átlagtól eltérő, felismerhető mintázatokban jelenik meg, amit például autizmusként vagy ADHD-ként ismerünk.
A neurodiverzitás – mely fogalmat Judy Singer, ausztrál szociológus alkotta meg a biodiverzitás kifejezését alapul véve – flexibilitását és inkluzivitását mutatja, hogy valójában magában foglal mindenkit, akinek van idegrendszere. Ahogy nincs két egyforma agy, úgy nincs két egyforma ember sem.
A kifejezés nemcsak az eltérő működés leírását jelenti, hanem azt is, hogy mindenkinek joga van a biztonsághoz, a tiszteletteljes bánásmódhoz. A neurodiverzitás mozgalomhoz ezért kapcsolódik az érdekérvényesítés és a méltányos társadalmi részvétel is.
A pályázat rendkívüliségét abban is láthatjuk, hogy nemcsak a művészek alkotásainak bemutatására kínált lehetőséget e részvétel, hanem az alkotók neurodiverzitását feldolgozó közös workshopokon, az aktív részvétel során a művészek a maguk sokszínűségéről és kihívásairól is értekezhettek.

Az előkészítő időszakban a kurátorok, Hermann Júlia és Kollár Dalma Eszter, az együttműködő partnerként meghívott Neurodiverz Műhely képviselői, Madarassy-Szücs Anna és Vétek Zsófia, valamint Erdély Jakab, művészeti mentor az alkotókkal párbeszédet folytatva alakították a közös munka kereteit, a kiállítás fő sarokpontjait és részleteit.
A tárlaton bemutatott művek kifejezetten a kiállításra készültek a felkészülési időszak alatt. Az alkotók saját élményein keresztül jelennek meg a neurodivergens lét tapasztalatai: a mindennapi nehézségek, a belső folyamatok, valamint a társadalmi környezethez való viszony.
A művekben kifejezésre jutó tapasztalatokhoz támpontokat nyújt és kiegészítést ad több, a neurodiverzitáshoz és a neurodivergens élethez köthető fogalom, amelyek sokszor egymással összefüggésben értelmezve, a kiállítótér falain magyaráznak el pszichológiai és szociológiai folyamatokat.
A valós élményeken alapuló alkotásokkal párhuzamosan a kiállítás olyan informatív anyagokat is bemutat, amelyek átfogóbb képet adnak a neurodivergens személyek tapasztalatairól, nehézségeiről. A látogatók – érdeklődésüktől függően – maguk dönthetik el, hogy az alkotások szemlélésén túl mekkora szeletet kívánnak befogadni a neurodiverzitás témájából.
A projektben való egyik résztvevő alkotóként a pályázati eredményhirdetést követő sokkból épp hogy csak magamhoz térve 2025 áprilisában azonnal munkához láttunk. Nem voltak előre meghatározott keretek, kiforrott szabályok vagy kőbevésett, szigorú határidőkkel teletűzdelt projektterv, a szabályokat és az együttműködés, egymástól tanulás módjait közösen határoztuk meg.
Elkezdődött az a hónapokon átívelő párbeszéd a résztvevők között, mely során nemcsak egymás munkáiról tudhattunk meg többet, vagy arról, ki honnan jött, hanem a neurodivergens élet kihívásait is megoszthattuk egymással – mindenki csak azt és annyit, amennyit szeretett volna.
Ez számomra is sok plusz tudást és tapasztalatot adott, mivel a közös élmények mellett betekinthettem művésztársaim egyéni életében megélt nehézségeibe, ami részben hasonló, részben teljesen eltérő volt attól, amit én eddig – magamról – ismertem.

Támogatást kaptunk abban is, hogy ezekkel a kihívásokkal saját tempónkban nézhessünk szembe, ezzel katalizálva a projektmunka kreatív vonalát. Több hét valódi, aktív odafigyelésen alapuló együttműködés után többünknek igazi otthonná kezdett válni a workshopok és az alkotás helyszínéül szolgáló Budapest Galéria alkotótere és a résztvevők egyvelege, mivel a neuroaffirmatív, vagyis a neurodiverzitást értékként elismerő, az identitás biztonságos kibontakozását támogató megközelítést itt igazán át lehetett élni.
És bár a kiállítás a társadalom egészének felelősségét hangsúlyozza, személyesen sikerült abban fejlődnöm, hogy felismerjem: tetteim, gondolataim origója valójában én vagyok, s mindez segíti annak a kontrollérzetnek a kialakulását, miszerint nemcsak hatással vagyok a saját életemre, hanem én vagyok az, aki irányítom azt.
A hét hónapos együttműködés alatt különböző életesemények dolgozhattunk fel, keretezhettünk át a kreativitáson keresztül. Az elfogadáson alapuló térben létrejött közös munka lehetővé tette, hogy minden művész önazonos munkát tudjon a kiállításra elkészíteni, s ott bemutatni.
A projekt ötletének megálmodói mindent elkövettek azért, hogy a kreatív energiák a magasba röppenhessenek.
A Neurodiverz Műhely képviselői azon fáradoztak, hogy a bennünk zajló, sokszor magunkban is egymásnak feszülő erőket jobban megértsük; Jakab, a művészeti mentorunk abban segített az önazonos mű megtalálásához vezető úton, hogy rávilágított: mi az, amiben döntést kell hoznunk és mi az, amiben nem, és közben számtalan olyan lehetőséget vázolt fel, amelyek eddig nem voltak a látómezőnkben. Az elfogadás harmadik pillérét pedig Dalma és Julcsi, a kurátorok jelentették, akik fáradhatatlanul bátorítottak bennünket, hogy arra haladjunk, amerre MI szeretnénk.
Művésztársaimmal örömmel nyugtáztuk, hogy kreativitásunknak a Budapest Galéria szinte semmiben sem szab határt, így Imi és Peti – a Galéria legszuperebb kiállításépítői – nemcsak lila színű fal festésére, vagy falvésésre kapott tőlünk megbízást, a hangtechnikai megoldások sem jelentettek megoldhatatlan feladatot számukra.
Különleges volt átélni azt az eleinte még óvatos szándékot, amellyel művésztársaim többsége egymás felé is nyitott – így jöhettek létre a kiállítás egyéni alkotásain túl koprodukciók, mint például az emeleti részen lévő festmény, ami négy művész közös alkotása.

Németh Dóri pedig engem kért fel, hogy különböző helyszíneken fotózzam, miközben rajta van az általa készített maszk, s végül úgy döntött, a kiállító térben e képeket is megmutatja a nagyközönségnek.
Az izgalom a kiállítás 16 napos installációs fázisában kezdett a tetőfokára hágni, és ahogy közeledtünk a megnyitóhoz, felerősödtek az aggodalmak, fokozódott az általános stressz és az időnyomás is.
A megnyitó különlegességét az adta, hogy időben hosszabb, többféle érdeklődésre számot tartó programokkal készült a Budapest Galéria: a csendes megnyitót követően az Élő Könyvtárban az Autistákról Autistáktól Egyesület tagjai 20 perces, négyszemközti beszélgetésekre invitálták az érdeklődőket. A kurátori köszöntőt követően Turchányi Zsófia zenés élő performanszában merülhettünk el – a megnyitón rögzített performansz a kiállítás hátralévő időszakára, a térben kivetítve is élő marad.

Így, hogy már túl vagyunk a megnyitón, fel is tettem magamnak a kérdést: van-e élet a megnyitó után. Biztosan, de még nem kezdődött el.
A közös munkánk akár gyümölcseként is definiálható kiállítás egyik fő üzenete, hogy a neurotipikus, azaz a többségi társadalom tájékozódással, érzékeny odafigyeléssel és kis lépésekkel rengeteget tehet azért, hogy a különbözőségeket ne hátrányként, hanem az emberi sokféleség szépségeként éljük meg. Ehhez első lépésként ajánljuk a Budapest Galéria kiállítását.
„A neurodiverzitásról” című kiállítás 2026.02.01-ig tekinthető meg:
BTM Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158.
Fotók: BTM Budapest Galéria / Juhász G. Tamás
DAJER TÁMOGATÁS
A Dajer alapítvány a működése tőled is függ, legyél egyszeri vagy rendszeres támogatónk vagy támogass minket egy Dajer szatyor, zokni vagy kulacs adományértékével.

Minden forintnak van helye, óriási a rezsiköltségünk, az új cikkeknek is ára van, és a működési költségünk is végtelen.
Nézd vissza eddigi programjainkat: ESEMÉNYEK
Támogasd a Dajert a Paypal-on
vagy a Magnet bankon keresztül
Dajer Alapítvány a negyven feletti nők társadalmi láthatóságáért
Bankszámlaszám: MAGNET 16200151-18561782
Minden támogatás esetén írd be a közlemény rovatba: Támogatás
Köszönjük!
Andi, Zsófi, Aliz
Ha eddig lemaradtál volna róluk, most pótold, mert megéri!
Mit tehetsz még?!
Csatlakozz a női flottához!
A Női flottáról bővebben: NŐI FLOTTA
Jy sal ook dalk hiervan hou
-
„…akkor most már nem is fogsz járni a Rudasba?” – beszélgetés a Rudas-gyógyfürdő női napjának ellehetetlenítéséről
-
Mit akar és mire képes az inkluzív marketing? – podcast a Sokszínűségi hónap keretében
-
Bátorságok fényképei – Csoszó Gabriella kiállításáról
-
A jó kompromisszumok robotosa – Választási anzix
-
Papa, higgy nekem! – interjú az orosz propagandamédia működéséről