neurodiverzitas

Az elfogadáson nyugvó térben szárnyal a kreativitás – Neurodiverzitás a Budapest Galériában

Az óbudai Budapest Galériában február 1-jéig látható az a kiállítás, amely a neurodiverzitás témáját mutatja be nyolc, különböző művészeti területen alkotó művész szemszögéből. Héthónapos együttműködésük eredményeit tekinthetik, tapinthatják és hallgathatják meg a tárlatra látogatók.

„A neurodiverzitásról” című kiállítás ideája a Neurodiverz Műhely és a Budapest Galéria nevéhez fűződik, céljuk egy olyan projekt létrehozása volt, ahol neurodivergens alkotók dolgozhatnak együtt, s mutathatják be műveiket. A galéria 2025 márciusában kiírt nyílt pályázatára – e sorok írójával együtt – nyolc művészt választottak ki: Dóra Emesét, Francsics Györgyit, Németh Dórát, P. Szathmáry Istvánt, Rubóczki Benedeket, Turchányi Zsófiát és Velegi Csabát.

A kiállítás címét is adó neurodiverzitás alatt általánosságban az atipikus idegrendszeri működést és az ahhoz köthető folyamatokat, jelenségeket, állapotokat érti a köznyelv. Van, akinél ez az átlagtól eltérő, felismerhető mintázatokban jelenik meg, amit például autizmusként vagy ADHD-ként ismerünk.

A neurodiverzitás – mely fogalmat Judy Singer, ausztrál szociológus alkotta meg a biodiverzitás kifejezését alapul véve – flexibilitását és inkluzivitását mutatja, hogy valójában magában foglal mindenkit, akinek van idegrendszere. Ahogy nincs két egyforma agy, úgy nincs két egyforma ember sem.

A kifejezés nemcsak az eltérő működés leírását jelenti, hanem azt is, hogy mindenkinek joga van a biztonsághoz, a tiszteletteljes bánásmódhoz. A neurodiverzitás mozgalomhoz ezért kapcsolódik az érdekérvényesítés és a méltányos társadalmi részvétel is.

A pályázat rendkívüliségét abban is láthatjuk, hogy nemcsak a művészek alkotásainak bemutatására kínált lehetőséget e részvétel, hanem az alkotók neurodiverzitását feldolgozó közös workshopokon, az aktív részvétel során a művészek a maguk sokszínűségéről és kihívásairól is értekezhettek.

Neurodiverzitas

Az előkészítő időszakban a kurátorok, Hermann Júlia és Kollár Dalma Eszter, az együttműködő partnerként meghívott Neurodiverz Műhely képviselői, Madarassy-Szücs Anna és Vétek Zsófia, valamint Erdély Jakab, művészeti mentor az alkotókkal párbeszédet folytatva alakították a közös munka kereteit, a kiállítás fő sarokpontjait és részleteit.

A tárlaton bemutatott művek kifejezetten a kiállításra készültek a felkészülési időszak alatt. Az alkotók saját élményein keresztül jelennek meg a neurodivergens lét tapasztalatai: a mindennapi nehézségek, a belső folyamatok, valamint a társadalmi környezethez való viszony.

A művekben kifejezésre jutó tapasztalatokhoz támpontokat nyújt és kiegészítést ad több, a neurodiverzitáshoz és a neurodivergens élethez köthető fogalom, amelyek sokszor egymással összefüggésben értelmezve, a kiállítótér falain magyaráznak el pszichológiai és szociológiai folyamatokat.

A valós élményeken alapuló alkotásokkal párhuzamosan a kiállítás olyan informatív anyagokat is bemutat, amelyek átfogóbb képet adnak a neurodivergens személyek tapasztalatairól, nehézségeiről. A látogatók – érdeklődésüktől függően – maguk dönthetik el, hogy az alkotások szemlélésén túl mekkora szeletet kívánnak befogadni a neurodiverzitás témájából.

A projektben való egyik résztvevő alkotóként a pályázati eredményhirdetést követő sokkból épp hogy csak magamhoz térve 2025 áprilisában azonnal munkához láttunk. Nem voltak előre meghatározott keretek, kiforrott szabályok vagy kőbevésett, szigorú határidőkkel teletűzdelt projektterv, a szabályokat és az együttműködés, egymástól tanulás módjait közösen határoztuk meg.

Elkezdődött az a hónapokon átívelő párbeszéd a résztvevők között, mely során nemcsak egymás munkáiról tudhattunk meg többet, vagy arról, ki honnan jött, hanem a neurodivergens élet kihívásait is megoszthattuk egymással – mindenki csak azt és annyit, amennyit szeretett volna.

Ez számomra is sok plusz tudást és tapasztalatot adott, mivel a közös élmények mellett betekinthettem művésztársaim egyéni életében megélt nehézségeibe, ami részben hasonló, részben teljesen eltérő volt attól, amit én eddig – magamról – ismertem.

neurodiverzitas
Fotó: dajer.hu

Támogatást kaptunk abban is, hogy ezekkel a kihívásokkal saját tempónkban nézhessünk szembe, ezzel katalizálva a projektmunka kreatív vonalát. Több hét valódi, aktív odafigyelésen alapuló együttműködés után többünknek igazi otthonná kezdett válni a workshopok és az alkotás helyszínéül szolgáló Budapest Galéria alkotótere és a résztvevők egyvelege, mivel a neuroaffirmatív, vagyis a neurodiverzitást értékként elismerő, az identitás biztonságos kibontakozását támogató megközelítést itt igazán át lehetett élni.

És bár a kiállítás a társadalom egészének felelősségét hangsúlyozza, személyesen sikerült abban fejlődnöm, hogy felismerjem: tetteim, gondolataim origója valójában én vagyok, s mindez segíti annak a kontrollérzetnek a kialakulását, miszerint nemcsak hatással vagyok a saját életemre, hanem én vagyok az, aki irányítom azt.

A hét hónapos együttműködés alatt különböző életesemények dolgozhattunk fel, keretezhettünk át a kreativitáson keresztül. Az elfogadáson alapuló térben létrejött közös munka lehetővé tette, hogy minden művész önazonos munkát tudjon a kiállításra elkészíteni, s ott bemutatni.

A projekt ötletének megálmodói mindent elkövettek azért, hogy a kreatív energiák a magasba röppenhessenek.

A Neurodiverz Műhely képviselői azon fáradoztak, hogy a bennünk zajló, sokszor magunkban is egymásnak feszülő erőket jobban megértsük; Jakab, a művészeti mentorunk abban segített az önazonos mű megtalálásához vezető úton, hogy rávilágított: mi az, amiben döntést kell hoznunk és mi az, amiben nem, és közben számtalan olyan lehetőséget vázolt fel, amelyek eddig nem voltak a látómezőnkben. Az elfogadás harmadik pillérét pedig Dalma és Julcsi, a kurátorok jelentették, akik fáradhatatlanul bátorítottak bennünket, hogy arra haladjunk, amerre MI szeretnénk.

Művésztársaimmal örömmel nyugtáztuk, hogy kreativitásunknak a Budapest Galéria szinte semmiben sem szab határt, így Imi és Peti – a Galéria legszuperebb kiállításépítői – nemcsak lila színű fal festésére, vagy falvésésre kapott tőlünk megbízást, a hangtechnikai megoldások sem jelentettek megoldhatatlan feladatot számukra.

Különleges volt átélni azt az eleinte még óvatos szándékot, amellyel művésztársaim többsége egymás felé is nyitott – így jöhettek létre a kiállítás egyéni alkotásain túl koprodukciók, mint például az emeleti részen lévő festmény, ami négy művész közös alkotása.

neurodiverzitas
Velegi Csaba koprodukciója a többi művésszel – festmény

Németh Dóri pedig engem kért fel, hogy különböző helyszíneken fotózzam, miközben rajta van az általa készített maszk, s végül úgy döntött, a kiállító térben e képeket is megmutatja a nagyközönségnek.

Az izgalom a kiállítás 16 napos installációs fázisában kezdett a tetőfokára hágni, és ahogy közeledtünk a megnyitóhoz, felerősödtek az aggodalmak, fokozódott az általános stressz és az időnyomás is.

A megnyitó különlegességét az adta, hogy időben hosszabb, többféle érdeklődésre számot tartó programokkal készült a Budapest Galéria: a csendes megnyitót követően az Élő Könyvtárban az Autistákról Autistáktól Egyesület tagjai 20 perces, négyszemközti beszélgetésekre invitálták az érdeklődőket. A kurátori köszöntőt követően Turchányi Zsófia zenés élő performanszában merülhettünk el a megnyitón rögzített performansz a kiállítás hátralévő időszakára, a térben kivetítve is élő marad.

Neurodiverzitas
Turchányi Zsófia – A neurodiverzitásról – megnyitó

Így, hogy már túl vagyunk a megnyitón, fel is tettem magamnak a kérdést: van-e élet a megnyitó után. Biztosan, de még nem kezdődött el.

A közös munkánk akár gyümölcseként is definiálható kiállítás egyik fő üzenete, hogy a neurotipikus, azaz a többségi társadalom tájékozódással, érzékeny odafigyeléssel és kis lépésekkel rengeteget tehet azért, hogy a különbözőségeket ne hátrányként, hanem az emberi sokféleség szépségeként éljük meg. Ehhez első lépésként ajánljuk a Budapest Galéria kiállítását.

Képgaléria - Fotók: BTM Budapest Galéria / Juhász G. Tamás

kép 15 / 18

„A neurodiverzitásról” című kiállítás 2026.02.01-ig tekinthető meg:

BTM Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158.

 

Fotók:  BTM Budapest Galéria / Juhász G. Tamás

 

 

DAJER TÁMOGATÁS

A Dajer alapítvány a működése tőled is függ, legyél egyszeri vagy rendszeres támogatónk vagy támogass minket egy Dajer szatyor, zokni vagy kulacs adományértékével.

tamogato eszkozok

Minden forintnak van helye, óriási a rezsiköltségünk, az új cikkeknek is ára van, és a működési költségünk is végtelen. 

Nézd vissza eddigi programjainkat: ESEMÉNYEK

Támogasd a Dajert a Paypal-on 

Támogatás – Paypal

vagy a Magnet bankon keresztül

Dajer Alapítvány a negyven feletti nők társadalmi láthatóságáért
Bankszámlaszám: MAGNET 16200151-18561782

Minden támogatás esetén írd be a közlemény rovatba: Támogatás

Köszönjük!

Andi, Zsófi, Aliz

Ha eddig lemaradtál volna róluk, most pótold, mert megéri!

Mit tehetsz még?!

Csatlakozz a női flottához! 
A Női flottáról bővebben: NŐI FLOTTA

Iratkozz fel hírlevelünkre!

×