Miért utáljuk az ingatlanosokat?

Miért utáljuk az ingatlanosokat?

Foci, gyereknevelés, lakáseladás, néhány azokból, amihez minden magyar ember ért. Vagyis az edző, a tanár és az ingatlanos helyből gyanús? Ha te is írtad már apróhirdetésbe vagy kiabáltad telefonba, hogy „Ügynökök kíméljenek!” akkor  Ana Dr. Ama ingatlanos “Miért utáljuk az ingatlanosokat? “ sorozata neked is szól. Első rész.

Szóval az úgy van, hogy az ember lyánya, az is, akinek van lakása, mindig költözni szeretne. Eldöntötted, eladod. Ez így nem mehet tovább. Eleged van Salgovácznéből, aki mindig klopfolja a húst és rád szellőzteti az egészet, a kabátodnak is rántotthússzaga van; a Majranekékből, akik nem szólnak rá soha a kölkeikre, hogy ez itt nem egy focipálya; ebből a sötét és kicsi lakásból. Szóval muszáj elköltözni! Jó, most nincs rá pénz, de mikor, ha nem most, itt vagy az élet felénél (szerencsés esetben), és még mindig nem olyan helyen laksz, amiről álmodtál lánykorodban. Tehát eladod a sajátodat, és valahogy pénzt szerzel. Talán nem teljesen tiszta, hogy honnan, de múltkor is mondta a Viki, hogy a Tóthék vettek egy bazi jó lakást, és olyan kedvező hitelkonstrukcióban, hogy ejha. Igaz, amikor találkoztál a Tóth Zsuzsival, valami havi 150 ezret emlegetett, de ez most nem számít, mivel egy percig sem lehet tovább elviselni, amikor a Majranek Csengécske úgy szaltózik a fejed fölött, hogy mindjárt meghülyülsz, de legalább is tutira csengécske a füled…  Első lépésként megírod az aprót, újraolvasod feladás előtt – jesszus, majdnem olyan jó, mint egy Örkény-egyperces! Még egyszer átfutod, és rájössz, hogy JOBB, tehát FELADOD! Megtetted, menni fog, tutira!

Minden kész ahhoz, hogy eladd. Végre megszületett az elhatározás, és mivel potens 21. századi nő vagy, fel is tudsz adni egy aprót. Zoli bácsi lakását sréhen szemben 31 millióért adták el, pedig az északi fekvésű, 2 udvari szobával, a tiéd pedig csak hálófronton udvari, mert zseniális módon átraktad a konyhát a nappaliba, és a tiéd fiatalos, szóval belövöd az árat: 35, mondod, de kitanultad a szakmát, kicsit ráraksz, hogy tudjanak alkudni, mert a Gabi mondta, hogy mindig alkudnak, asziszik ez itt a piac. Ezt, mondjuk, nem érted pontosan, mert múltkor a fényutcain aszondtad az eperre, hogy esetleg ezerhatszáz helyett lehetne csak ezer, de hülyén néztek rád.

 

Így aztán nem érted, miért alkudna valaki abból, amire te azt mondod: 35 millió. Hiszen benne van az életed munkája, a nagyi kis spórolt pénze, apa lakáskasszája, az előző pasid, Gergő burkolási tudománya, és hát az a remek ízlés, ami olyan kis helyes lakást varázsolt abból a szörnyű lukból, amibe anyu egy vasat sem tett bele,

mert kézzel-lábbal tiltakozott, hogy jajkislányom, minek költöztök egyáltalán el, Gergőke imádja a főztöm, és vigyáznék a babára, nem kéne sokáig itthon lenned gyesen. Na, anyu, most meg 35 milliót ér, mit tudsz te a zéletről? Plusz a hülye Gergőke lelépett egy tízzel fiatalabbal, de, mondjuk, ők azóta is albérletben szívnak az új csajával, hehe. Elkalandoztál, mit is mondtak, hova kell felrakni, az ingatlan.mire? Mindegy! Beütöd, hogy eladó lakás, kiadja a gugli, hogy ingyenes apróhirdetés, kitöltöd, neved, címed, tajszámod, mégsem enged tovább az oldal, ha a piros kis csillagocskákkal díszített rubrikácskákat, meg az anyjuk keservit is ki nem töltöd. Nem gond, kitöltöd, szemed előtt lebeg a Sas-hegyi panoráma, a két szoba (az alkóvban tuti konyha lesz)… Ne ábrándozz, töltsd a rubrikát! Most már érzed, hogy leszárad a kezed, de muszáj ezt a remekbeszabott kis hirdetményt országvilággalhetedhéthatárral megosztani, szóval már csak az utolsó kérdés: hány centi a csuklójának a körmérete, megadóan megadod… és él a hirdetés! Gyorsan átküldöd a linket a csajoknak, mondják, hogy tuti jó, dőlj hátra, anyukám, várd a hívásokat, pikkpakk elmegy a kecó, ha mégse, akkor ismerek egy ingatlanost, az olyan, mint a pitbull, úgy elad bármilyen lakást, mint a pinty… najóóóó, ezeket meg se hallod, pittből neked max. Brad jöhet, amúgy meg mit tudhat egy ingatlanos, amit te nem, és hogy jönnek ide a pintyek? Max., ha végre zöldre néz az ablak, és nem a rohadt gangra, és miért, de miért, de miért kell ott dohányozni??? De jó lenne végre szólni melóspetinek, hogy a saját lakásában csinálja ezt, de mindegy is, az újban egész más lesz a lakosságnak a zösszetételje, és a fán kedves kis pintyek tanyáznak majd, és bár az optimizmusod tudatja veled, hogy ettől már csak pár lépésre állsz, valójában sajna több pár millióra… de hát erre van a hitel, minden megoldódik, tralalalala…

És akkor megszólal a TELEFON, a szíved megáll, mint régen kamaszkorodban, nem kapod fel azonnal, nehogy megtudja, hogy egész nap a hívására vártál, szóval hagyod négyet kicsöngeni, és illedelmes „haló”-val köszönsz, mire a nagyon kulturált hang a másik oldalon aszongya: jónapot kívánok, az eladó lakás iránt érdeklődnék, megvan még? Hát hogyne lenne, persze nem ezt mondod, hanem diszkréten a „még meg”-re hagyatkozol, a „még”-et enyhén megnyomva. És akkor a vonal másik végén valaki azt mondja, hallga csak: elfogad, kérem, készpénzt, azonnal megvenném a lakását, olvastam azt a ragyogó hirdetést, nekem kérem meg sem kell néznem, annyira pompás lehet, én az ilyet a leírásból rögtön kiszúrom, nem akarok alkudni se, holnap mehetünk az ügyvédhez, de ahhoz sem ragaszkodom.

JA, NEM! Hanem egy ember szól bele a telefonba alapvető olvasási készségek nélkül (tehát NEM TUD OLVASNI SE, hiszen a hirdetésbe beleírtad, hogy ingatlanosok kíméljenek, pont ettől lett olyan irodalmi a stílusa), hogy a Centrum House-tól telefonálok, kiváló egyedi remek ajánlatainkkal segítenék 5 százalék plusz áfácskáért eladni exkluzív érdeklődőinknek a magácska lakását. Hogy?! De tényleg, hogy a f….ba tudna ez az analfabéta segíteni neked, aki a Baumgartner-díj esélyese vagy a csudálatos apród megírásáért?

Szóval az első számú ok, amiért utáljuk az ingatlanosokat: a csalódottság, amit okoznak nekünk szerelmes pillanatainkban, ábrándjainkat lehervasztva kéretlen hívásaikkal.

A többi okra a Miért utáljuk az ingatlanosokat? következő epizódjaiban derülhet fény. Cikksorozatunkhoz olvasói leveleket, egyedi történeteket is várunk.

 

Ana  Dr.Ama

×