A 2025 tavaszán indult Szendvicsgenerációs projekt egyik kiindulópontját a hollandiai Humanitas Deventer intézmény modellje adta. A projekt célja a generációk közötti együttélés gyakorlatának felderítése, válaszként a tágan értelmezett gondoskodási munka intézményes kihívásaira és válságára. A találkozó a megfelelő közös időpont hiányában elmaradt.
A Humanitas Deventer példája inspirációként szolgált ahhoz, hogy miként lehet a gondoskodás közösségibb és fenntarthatóbb formáit megteremteni a jelenlegi viszonyok között. Bár az intézmény végül erőforrások hiányában nem tudott személyesen fogadni bennünket, volt alkalmunk telefonon beszélni velük, és részletesen megismerni működésüket az általuk küldött kiadványok, köztük a Humanising Care című munkafüzet alapján. Nem szerettük volna, ha ez a kutatómunka kárba vész, ezért a Szendvicsgenerációs projekt keretében megosztunk néhány fontos tapasztalatot és információt a szervezet működéséből és gyakorlatából.
Az alábbiakban ennek rövid, összefoglaló bemutatását osztjuk meg, a teljesség igénye nélkül.
A Humanitas Deventer Hollandiában működő intézmény, amely az emberközpontú gondoskodás és az intergenerációs közösségépítés elveire épül. Küldetése, hogy olyan befogadó és élő közösséget hozzon létre, ahol az idős emberek, a fiatalok, a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, valamint a környék lakói egyaránt értéket teremtenek egymás támogatásával.
Az intézmény működése a „Living Lab”, vagyis az általuk kidolgozott program, az „élő laboratórium” elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a Humanitas Deventer folyamatosan kísérletezik új, közösségépítő megoldásokkal, amelyek az életminőség javítását, az elszigetelődés megszüntetését és a generációk közötti kapcsolatok erősítését szolgálják. A közösség tagjai különböző korúak, hátterűek és képességűek, de mindannyian egyenrangú résztvevői a közös életnek. Mindenki ad és kap valamit: a kulcsfogalom a kölcsönösség, vagyis hogy mindenki hozzájárul a közösséghez saját lehetőségei szerint, és közben maga is támogatást kap másoktól.
A Humanitas Deventer legismertebb kezdeményezése az intergenerációs lakóprogram, amelyben egyetemi hallgatók ingyen lakhatnak az idősotthonban azzal a feltétellel, hogy havonta harminc órát töltenek minimum az idősekkel. A közös időt ők maguk alakítják: beszélgetnek, játszanak, sétálnak, együtt főznek vagy segítenek a mindennapi életben. A program hatása látványos: az idősek aktívabbak, vidámabbak, kevesebbet panaszkodnak, a fiatalok pedig megtanulják értékelni a lassabb életritmust, az empátiát és az élet végének természetes elfogadását. Az együttélés mindkét fél számára tanulási folyamat, amely egyszerre szociális és érzelmi szinten erősíti a közösséget.
Az intézmény több más kísérleteten is dolgozik. Az Adelbold-projektben enyhe értelmi fogyatékossággal élő fiatalok önállóan laknak az intézmény közelében, de bármikor segítséget kérhetnek, és cserébe ők is részt vesznek az idősek támogatásában. A közösségi kertben a lakók, önkéntesek és a környékbeliek együtt kertészkednek, beszélgetnek, megosztják a termést, és új kapcsolatokat építenek. A Train Club programban autizmussal élő fiatalok és idős lakók találkoznak közös hobbijuk, a modellvasút építése kapcsán, így a fiatalok gyakorolhatják a szociális készségeiket, az idősek pedig új élményeket szereznek. Egy másik program, a Cecilia-projekt, egy mentális fogyatékkal élő nő történetét mutatja be, aki korábban intézményben élt, de most az otthonban bérel szobát, és újra közösségi életet él.
A Humanitas Deventer nyitottsága a külvilág felé is kiterjed. Itt bárki betérhet egy kávéra, használhatja a közösségi könyvtárat, csatlakozhat a varróklubhoz vagy a madárház gondozásához. Rendszeresen szerveznek közösségi eseményeket, ünnepeket és kulturális programokat, amelyek erősítik a kapcsolódást a város lakóival. A dolgozók és önkéntesek motiválására külön figyelmet fordítanak: önálló költségkerettel rendelkeznek, beleszólhatnak a döntésekbe, és aktív szerepet vállalnak az életminőség javításában.
A Humanitas Deventer példáját világszerte tanulmányozzák és követik, többek között az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kínában is, ahol hasonló intergenerációs modelleket fejlesztenek. Az általunk korábban bemutatott katalán példa is hasonló az itt működő gyakorlatéhoz.
A Humanitas Deventer mindezek alapján egy új társadalmi modell kísérleti terepe. Filozófiája szerint az emberi kapcsolatok, a közösséghez tartozás érzése és a kölcsönös támogatás képesek átalakítani a gondoskodás rendszerét. A cél, hogy a gondoskodás ne intézményi, hanem emberi kölcsönösség alapú legyen; ahol az otthonosság a fő szempont.
Illusztráció: a fotók a Humanitas Deventer „Humanising Care” című kiadványából lettek felhasználva. A teljes kiadványt az alábbi linkre kattintva megtekinthető:
A Szendvicsgenereációs projekt állomásairól az alábbi linkekre kattintva olvashatsz!
Itt a nagymamák a főnökök! – Intergenerációs együttműködés a bécsi kávéházak világában
DAJER TÁMOGATÁS
A Dajer alapítvány a működése tőled is függ, legyél egyszeri vagy rendszeres támogatónk vagy támogass minket egy Dajer szatyor, zokni vagy kulacs adományértékével.
Minden forintnak van helye, óriási a rezsiköltségünk, az új cikkeknek is ára van, és a működési költségünk is végtelen.
Nézd vissza eddigi programjainkat: ESEMÉNYEK
Támogasd a Dajert a Paypal-on
vagy a Magnet bankon keresztül
Dajer Alapítvány a negyven feletti nők társadalmi láthatóságáért
Bankszámlaszám: MAGNET 16200151-18561782
Minden támogatás esetén írd be a közlemény rovatba: Támogatás
Köszönjük!
Andi, Zsófi, Aliz
Ha eddig lemaradtál volna róluk, most pótold, mert megéri!
Mit tehetsz még?!
Csatlakozz a női flottához!
A Női flottáról bővebben: NŐI FLOTTA