„A Búra körül” sorozatunk célja múltbeli hangulatok, megközelítések, képek és térképek bemutatása a Dajer Közösségi és Szellemi Műhelynek helyet adó, Horváth Mihály tér 5. szám alatti helyiségről és környezetéről, a helyiség egykori üzemeltetőjéről, a Nívó Fodrász Szövetkezetről, valamint a Dajer közösségét meghatározó fodrász szakmáról. Az első mozaikban megnézhetjük, hogyan festett a Horváth Mihály tér 1775-ben, és elolvashatjuk, miként reagált a Nívó Fodrász Szövetkezet az 1980-as évek egészségügyi és divatszakmáját — köztük a fodrászokat — érintő nehézségekre.
A Hétfői Hírlap 1980. július 12-i számában arról kérdezték a Nívó Fodrász Szövetkezet akkori elnökét, Szabó Róbertet, hogyan reagál a Szövetkezet az elnőiesedett fodrász szakmában jelentkező, megváltozott szolgáltatásbeli igényekre.
„Egy mesterség, amellyel dolga van mindannyiunknak. Divat és egészségügyi szolgáltatás is egyben. Az állami és szövetkezeti”
„Erősen elnőiesedett a szakma. Ezt foglalkozáspolitikai szempontok indokolták, de több okból is hátrányos. Mindenekelőtt a nagy fizikai igénybevétel, erős a csukló, a láb, a gerinc megterhelése. Azután a két műszak. Kemény dió családdal, gyerekkel.”‘
„Vendégkomfort és a fodrászok kényelme — ez a törekvés. Létezik olyan fodrászat, ahol függetlenített „háziasszony” foglalkozik a vendégekkel.”
Hetfoi Hirek_1980_07-12__pages237-237
„…vizsgával csakis a rátermett fiatalokat kellene kiválasztani. Fodrászigényes divatformálással válaszolni az autodidakta házi hajbarkácsolás kihívására.”
„A NÍVÓ a most záruló ötéves tervben 39 üzletet korszerűsített, három újat nyitott — nagy alapterülettel és egyidejűleg bezárt néhány kisebbet. (Kutatóintézeti ellenvélemény: a meghitt, kis- és középméretű üzleteké a jövő.)”
Túl levén az 1775-ös nagy pesti árvízen, jól látható a már terjeszkedő épített Pest határa a Horváth Mihály tér környékén.
Mária Terézia uralkodása alatt több olyan rendelet született, amely Pest városképét közvetlenül formálta. Korlátozták a tűzveszélyes zsúpfedést, előírták a kőépítkezést, és a nagy terek – pl. a mai Kálvin tér, Egyetem tér, Ferenciek tere – fokozatosan rendezettebb formát kaptak.
Pest városa a mai Belvárosra, illetve annak szűkebb környezetére korlátozódott. A várost fallal övezték, amely nagyjából a mai Kiskörút vonalát követte:
• Váci kapu – mai Váci utca és környéke
• Kecskeméti kapu – Kálvin tér környéke
• Hatvani kapu – az Astoria táján
• Felhévízi kapu – az Andrássy út torkolatának környéke
A városfalakon kívül szántók, kertek, majorok, temetők, tanyák terültek el. A mai Józsefváros, Terézváros, Erzsébetváros még külterület volt, néhány szétszórt házzal.
Forrás: Arcanum – Budapest (1775) • Pest és környékének áttekintő térképe