Kaffka Margit: Színek és évek, felolvasás, 22.rész

Ezen a héten Aliz kollégája és barátja, Barna Era ajánlja  hangszínházunk következő darabját:

Magdát és Alizt én ágyban szoktam hallgatni, pontosan úgy, ahogy régen a rádiójátékokkal is tettem. Így már egészen intim viszony alakult ki köztünk a hetek, hónapok alatt. Amúgy is azt érzem, ez a hangszínház nekem az éjszakai magányos számvetések idejébe vagy a korahajnali inszomniám félálomszerű állapotába való.

Nem tagadom, volt olyan is, hogy az éppen aktuális epizódot hallgatva bele is aludtam, és az álmomba beleszőttem egy-egy párbeszédet, mint a gyerek a meséjét, néha csak percek múlva azonosítva, melyik valóság is az enyém. Hiszek benne, hogy egy (hangos)könyv sem jön véletlen elém éppen akkor, amikor. Kaffka Margitnak ezt a regényét korábban nem ismertem, aztán karácsonyra már megrendeltem a könyvet. Most mégis a férjemnél van, végül úgy döntöttem, addig én nem olvasom el, amíg véget nem ér itt a történet nálunk, hagyom, hadd vigyen már végig!  Az ötvenen túli Magda visszaemlékezése, Aliz jellegzetes mély és meleg hangján, keverve azzal a belső saját hanggal, ami ötvenháromévesen most válaszolgat bennem rájuk. Miközben követem a regény cselekményét, három nő mesél bennem, nem túlkiabálva egymást, figyelemmel, több szólamban az otthonról, házasságról, vágyakról, elmúlásról.

Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték

Hallgassátok a huszonkettedik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!

„A tartós hullámnak ára van!”, március 8. óta alkalmi vagy akár havi, rendszeres támogatással is hozzájárulhatsz a magazin fennmaradásához! Köszönjük.