A nyolcvanas évekre Magyarországon már nem számított különlegesnek, ha egy nő
dolgozott, diplomát szerzett, vagy vezetői beosztásba került — az azonban igen, ha a
tudományos és intézményi hierarchia legmagasabb szintjeire is eljutott, ahol a nők továbbra
is kisebbségben voltak. Laky Teréz azok közé tartozott, akiknek ez sikerült. Vajda Dorina írása.
Laky Teréz 1926. augusztus 6-án született pécsi munkáscsaládban. Eredetileg nőiszabónak tanult, majd újságírói pályára lépett. Innen jutott el a statisztikai-szociológiai kutatásig. 1973-tól a KSH Gazdaságkutató Intézetének tudományos főmunkatársaként dolgozott, majd 1982-től a Munkaügyi Kutató Intézetben folytatta pályáját, ahol évtizedes munkával jutott el a vezető kutatói, a kilencvenes évek elejétől pedig az igazgatói posztig, emellett a Közgazdaságtudományi Egyetem docenseként is oktatott — egy olyan korszakban, amikor a nők ugyan nagy számban
voltak jelen a felsőoktatásban és a munka világában, de a legmagasabb presztízsű vezetői pozíciókban továbbra is kisebbségben maradtak. Ráadásul olyan társadalmi és gazdasági kérdéseket kutatott, amelyek a saját korában úttörőnek számítottak, és amelyek közül több ma, évtizedekkel később sem veszítette el aktualitását. Életútjának és kutatásainak részletes bemutatása itt olvasható.
Úttörő munkái közé tartoznak a számítógépek elterjedéséről szóló kutatásai, melyek ma a mesterséges intelligencia korában is nagyon aktuálisak. Szervezetszociológiai szempontból, empirikus vizsgálatokon keresztül kutatta, milyen hatással van a munkafolyamatokra és magára a szervezetre a számítógép üzemi bevezetése. Kérdésfeltevései, tudományos megközelítése és eredményei ma is termékeny kiindulópontot adnak ahhoz, hogy a korábbi technológiai átalakulások kontextusában értsük meg a mesterséges intelligencia munkaerőpiaci elterjedését.
Vizsgálódásait rögtön a számítógép megjelenésekor kezdte.
Mikor Laky és munkatársai elindították számítógépesítésről szóló kutatásiakat 1968-ban, még csak 48 ilyen eszköz volt az országban.
1970-ben és 1971-ben, amikor megjelentek első, a témával foglalkozó írásai, ez a szám 150 számítógépre nőtt. (1)
Ahogy Vámos Tibor fogalmazott:
„Laky Teréz már ekkoriban a várható társadalmi hatásokat kutatta, olyan mélységben éstávolhatással, ami a mai társadalom vezető rétegei számára sem szokásos. Megírta, hogy a számítógép nemcsak egy technikai eszköz, hanem szervezet-és társadalomátalakító újdonság; elterjedése az adott környezetben e jelentés meg nem értése, a felkészületlenség és tapasztalatlanság miatt egy-két éves káosszal kezdődhet. Tudta (amit szintén még nem
értenek nálunk), hogy az átalakulás nagyfokú centralizációval és ezzel párhuzamosan decentralizációval jár, megváltoztatja a szervezet munkafolyamatait, magát a szervezetet, annak hagyományos hierarchiáit, a tekintélyek, befolyások súlyait. Egyidejűleg javítja és rontja a szubjektív munkafeltételeket, a bevezetés hosszúra nyúló idején még nehézkessé is teheti az ügyintézést. (2008, 185. o.)” (2)
Laky Teréz
Forrás: https://static.hlt.bme.hu
A számítógép megjelenése a szervezetben tehát nem önmagában értelmezhető, hanem az adott szervezeti viszonyok és munkafolyamatok között, amelyeket bevezetése által meg is változtat. Laky ugyanis úgy gondolta, a szervezetek belső struktúráját az alkalmazott technikai eszközök határozzák meg. Az ezek által nyújtott igénykehez és lehetőségekhez igazodva alakulnak ki a szervezet belső rendszerei (1972/2008, 15. o.) (3). Így tehát minden technikai újítás kikényszeríti a szervezeti struktúra átalakulását. Minél inkább helyettesít az adott technikai eszköz valamilyen szellemi vagy fizikai tevékenységet, Laky szerint annál nagyobb lesz a szervezeti változás (1972/2008, 15. o.) (3). Az átalakulás ugyanakkor belső szervezeti feszültséget is maga után von – amelyre a későbbiekben kitérünk.
A számítógép munkaköröket megváltoztató hatása
Laky a számítógépekre elsősorban úgy tekintett, mint olyan eszközre, amely a szellemi tevékenységeket automatizál. A változás kényszere – számítógépek a szervezetekben című munkájában azt írja „Már az első alkalmazási területen – a tudományos műszaki számításoknál – nyilvánvaló volt, hogy a gépek tevékenysége nem más, mint az addig
emberek által végzett munkák „gépesítése”. (1972/2008, 16. o.) 3 ”. A számítógép tehát helyettesít és kivált egyes munkafolyamatokat, amely a bevezetésük kapcsán keletkező feszültségek egyik forrása. (3)
Érdekes, hogy
a munkakörök átalakulása tekintetében a szerző a kapcsolódó külföldi
kutatásokra hivatkozva már 1972-ben leírt egy olyan jelenséget, ami a mesterséges
intelligencia várható munkaerőpiaci hatását vizsgáló irodalomban is megjelenik:
„A számítógépesítés – éppen a szellemi rutinmunkák, köztük a rutindöntések automatizálásával – sok külföldi vizsgálat tanúsága szerint két irányba polarizál. Az adat-előkészítő munkák arányának növekedésével megnövekszik a gépies, monoton, fárasztó tevékenységek aránya (lyukasztás, kódolás), másfelől bizonyos munkakörökben növekszik a magasabb rendű szellemi tevékenységek – az előrelátás, áttekintőkészség, az összefüggések felismerése – igénye. (1972/2008, 27. o.)” (3)
Ez a polarizáció – tehát az alacsonyabb képzettséget igénylő, rosszabbul fizetett munkák arányának növekedése, illetve a másik oldalon magasabb hozzáadott értékű munkák kialakulása az AI kapcsán is fontos. A 2000-es évek elején a számítógépesítés kapcsán is megállapították, hogy a számítógép a nem-rutin, absztrakt kognitív feladatokat kiegészíti, a rutinfeladatokat helyettesíti (4), ami megmagyarázza a munkaerőpiac akkori polarizálódását.
Egyes mai kutatások pedig kifejezetten az AI hatását vizsgálva mutatják meg, hogy ez a mintázat a generatív mesterséges intelligencia esetében tovább élesedhet: Acemoglu és Loebbing (2026) modellszámításai szerint a mesterséges intelligencia terjedése tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, ugyanis kevésbé érinti a már automatizált feladatokat, viszont intenzívebben terjed a korábban nem automatizált munkafolyamatok
esetében. Összességében az alacsony képzettséget igénylő, korábbi automatizációs hullámok által kevésbé érintett munkaköröket ezek a változások nagyobb mértékben érintik. Eközben a legmagasabban képzett munkavállalók pozíciója javul, mivel nő az olyan szolgáltatások mennyisége, amely az ő készségeiket és tudásukat egészíti ki. (5)
Számítógép a szervezetben
Fontos hangsúlyozni, hogy Laky Teréz munkáiban nem magára a számítógép vizsgálatára fókuszált. Az ő elemzési egysége maga a szocialista szervezet volt, amit „társadalmi mikroorganizmusként (1970, 33. o.)” (5) írt le. Ugyanakkor a mikroorganizmus a „makrostruktura része; a makrostrukturában elfoglalt helye többé-kevésbé determinálja magát a szervezetet is (1970, 33. o.)” (5).
Kiemelkedő éleslátással ragadta meg, hogy a számítógép alkalmazása és szervezeten belüli bevezetése hogyan függ a külső-gazdasági és belső viszonyoktól, és tárta fel a számítógép bevezetésének komplex módjait. Megállapította, hogy a számítógép bevezetésének motivációit, és a számítógépesítés ütemét főként a külső ösztönzők határozzák meg – mint például a külső gazdasági nyomás. (3)
Fontos megemlíteni, hogy Laky vizsgálódásai a tervgazdaság idején zajlottak, ezért megkülönböztette az exportra termelő és belső fogyasztásra termelő vállalatokat. Kutatásai alapján azokban a vállalatokban, amelyek részben integrálódtak a külső piacgazdaságba, a számítógép bevezetése sokkal egységesebben végbement, hiszen ezt diktálták a szervezet érdekei.
A színtisztán szocialista tervgazdaság alapján működő vállalatokban azonban a belső
érdekviszonyok sokfélesége termelte ki, hogy milyen módon és mennyiben sikeresen
vezették be a számítógépet a szervezetbe. (3)
Laky másik központi fogalma az információs struktúra. Úgy gondolta, a számítógép a szervezeten belüli információs rendszereket alakítja át. Az információk rendszere és az abban elfoglalt pozíció tehát a szervezeten belüli hatalom forrása. A számítógép bevezetése maga után vonja a döntési és hatalmi struktúra változását, mivel az információs struktúra átalakulásával olyan szervezeti egységek és személyek, akik korábban részt vettek az információk áramlásában, a technológia bevezetésével akár kimaradhatnak belőle, és pozíciójuk az információs rendszerben átalakul. 3 Továbbá az információs rendszerek megváltozása maga után vonja a tevékenységi körök, kapcsolatrendszerek, pozíciók átalakulását, ami – mivel a szereplőktől függetlenül, akár akaratukon kívül történik –
ugyancsak feszültség forrása. (5)
A számítógép bevezetése a szervezetekben Laky kutatásai alapján nem minden esetben volt sikertörténet, különösen a bevezetés első éveiben.
Volt olyan általa vizsgált üzem, ahol az első bevezetési kísérlet kudarcba is fulladt, így az üzem vezetése letett az újításról. (3) A számítógép bevezetésének kezdeti kudarcai a nemzetközi szakirodalomban is megjelentek.
Smith és szerzőtársai például 1992-es munkájukban 6 szintén a számítógép bevezetésének
kezdeti akadályokba ütközését dokumentálták. A kortárs szakirodalomban pedig Lee és szerzőtársai (2026) friss, az AI munkafolyamatokban való alkalmazását vizsgáló tanulmányukban azt hangsúlyozták, a technológiai fejlesztés önmagában nem eredményez hatékonyságnövelést, hacsak a szervezeti struktúra, a feladatok és szerepkörök nem követik le a változást. (7)
Kutatásuk alapján a szervezeten belüli információáramlás fontosságát emelték ki. Ugyanis mivel az AI automatizál bizonyos döntéseket, a megszokott, döntés előkészítéséhez szükséges információáramlás és információ szolgáltatás nem történik meg a munkafolyamat során, amit a munkavállalók negatívumként éltek meg. 8 Laky kutatásaihoz
hasonlóan tehát az AI kapcsán is felmerült az a jelenség, hogy a technológia bevezetése megbolygatja az információáramlást, ami a feszültség egyik fő forrása szervezeti szinten. (8) Szintén tanulságosak Laky szavai, melyekkel 1972-es A változás kényszere – számítógépek a szervezetekben című tanulmányát zárta:
„Azt, hogy a változás sokféle megindult folyamata hogyan hat a társadalom életére, a társadalom különböző rétegeire, ma még lehetetlen felmérni. A kibernetikának nevet adó Norbert Wiener sokak szorongását fogalmazta meg, amikor a számítógépeket az emberiséget ma fenyegető legnagyobb veszélyek – mint a termonukleáris háború, a népességrobbanás stb. – közé sorolta. „Mindezek – mondotta – megváltoztatják az ember környezetét, de kétséges, hogy az ember képes lesz-e majd alkalmazkodni a megváltozott környezethez (9)”.”(1972/2008, 32. o.) (3)
A szerzőt követve a mesterséges intelligencia kapcsán is elmondható, hogy azt, hogy milyen módon fog hatni a munkára és a szervezetekre, egyelőre nem tudjuk megmondani pontosan. Ugyanakkor Laky Teréz korát megelőző munkássága és pályája olyan alapot szolgáltat számunkra, amely segíthet minket a megértés felé vezető úton.
EZ AZ ÍRÁS A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-25 KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.
Források:
1 Laky, T. (1972/2008). A változás kényszere – Számítógépek a szervezetekben. In Czakó, Á., Hárs, Á., Inzelt, A.,
Lengyel, Gy. (Szerk.), Laky Teréz – Taulmányok, emlékezések. Budapest: Magyar Szociológiai Társaság, pp. 9-32.
2 Vámos, T. (2008). A messze- és mélyrehatás példája – informatika Laky Teri szemével. In Czakó, Á., Hárs, Á., Inzelt, A., Lengyel, Gy. (Szerk.), Laky Teréz – Taulmányok, emlékezések. Budapest: Magyar Szociológiai Társaság, pp. 9-32.
3 Laky, T. (1970). Az elektronikus adatfeldolgozás bevezetését követő kísérő társadalmi feszültségek a vállalat
szervezetében. In. Számítógépek alkalmazása az iparvállalatok vezetésében : "Compcontrol 70" konferencia előadásai: Miskolc, 1970. jul. 6-11. Gépipari Tudományos Egyesület, pp. 33-39.
4 Autor, D. H., Levy, F., & Murnane, R. J. (2003). The skill content of recent technological change: An empirical
exploration. In. The Quarterly journal of economics, 118(4), pp. 1279-1333.
5 Acemoglu, D., & Loebbing, J. (2026). Automation and polarization. In. Journal of Political Economy, 134(3), pp. 1017-1072.
6 Smith, C., Norton, B., & Ellis, D. (1992). LEAVITT’ S DIAMOND AND THE FLATTER LIBRARY: A CASE STUDY INORGANIZATIONAL CHANGE. In. Library Management, 13 (5), pp. 18–22.
7 Lee, C. P., Lee, M. K., & Mutlu, B. (2026). Making the Invisible Visible: Understanding the Mismatch Between Organizational Goals and Worker Experiences in AI Adoption. In. arXiv preprint arXiv:2605.03078.
8 Lee, C. P., Lee, M. K., & Mutlu, B. (2026). Making the Invisible Visible: Understanding the Mismatch Between
Organizational Goals and Worker Experiences in AI Adoption. In. arXiv preprint arXiv:2605.03078.
9 Snow, C.P., Morison, E.E., Wiener, N. nyilvános eszmecseréje az MIT centenáriumi tudományos ülésszakán, 1961 márciusában. Megjelent a Computers and the Word of the Future kötetben, Szerk. Martin Greenberger, The MIT Press, Cambridge, Mass., 1964.