Jelentés Nélküli Szavak Szótára, összegyűrt tervrajzok az asztalfiókban, nyikorgó roller, esőlesés, álomban vágtázó lovak, üresen álló kalitka, gombócevő verseny, feneketlen kúthoz hasonlító párducmintás kistáska – ilyen apró puzzle darabkákból, lényegtelen kis semmiségekből áll a főhősök élete. Neked nincs más dolgod, mint hogy ülj be a családoddal az előadásra és engedd, hogy elvarázsoljanak! Utána jobban fogod érezni magad, kell ennél több? Miklusicsák Aliz ajánlja a „Kicsibácsi, Kicsinéni, meg az Imikém” című darabot, mely a B32 Galéria és Kultúrtér műsorán szerepel.
Régi álmomat sikerült beteljesíteni karácsony előtt: annyi barátomat hívni egyszerre színházba, hogy szinte velünk teljen meg a nézőtér! Főleg most, ebben a nehéz időszakban, kifejezetten vágytam arra, hogy ne csak rohanva váltsunk néhány szót, hanem valóban együtt legyünk és felhőtlenül szórakozzunk.
Hogy melyik előadásra mertem elhívni a barátaimat, kis-és kamasz gyerekeikkel együtt, azt remélve, hogy mindenki élvezni és szeretni fogja a darabot? Még szép, hogy a Dániel András meséskönyve alapján készült színpadi játékra, a Kicsinéni, Kicsibácsi meg az Imikém-re, a Nézőművészeti Kft. előadásában! Összesen huszonöten csekkoltunk be a nézőtérre a már hetekkel korábban lefoglalt jegyekkel, és képzeljétek, csak ketten mondták vissza betegség miatt…Miracolo! Tehát a közösségi élmény alaphangulatát már megadtuk magunknak, de csak ezután következett az este igazi felismerése, főleg annak, aki még nem olvasta Dániel András könyvét…
Ízelítő az előadásból:
Ez a történet a Kicsicsalád hétköznapi életének bonyolult és abszurd bemutatásáról szól, andalítóan naiv elvágyódással és sok humorral. Csodás, hogy a szerző egyszerű szavakkal, repetitív mondatokkal fantáziadús események sorát szövi, miközben megjeleníti előttünk hőseink világát.
Aki szereti a Jean- Pierre Jeunet filmjeinek hangulatát (Amélie csodálatos élete, Elveszett gyerekek városa – a szerk.) melyekben meleg színekkel telített díszletek és nosztalgikus tárgyak között, közvetlen színészi játékkal meséltet el kitalált történeteket, na, az imádni fogja Gyulay Eszter rendezését, melyben Marton Róbert zenéi is az eredeti szövegekre épülnek. Vagy az, aki szereti azt a fajta színházat, ami úgy gyógyít, hogy közben a színpadon percekig folyik a diskurzus fékezésről, dőlésről, ritmusról, majd az sem kelt meglepetést, ha hirtelen dalra fakadnak a színészek és minimális tánccal, lüktető zenére ropják, mert ugye kanyarodni is belülről kell…
Közben lehet nézni az eső zuhogását bambuló színészeket és várni, míg valóban lefő a nedű, mert ilyesmire is van idő, nem sietünk sehova, Kicsibácsi amúgy sem szeret sietni…
Vagy együtt nevetni Kicsinénivel a jelentés nélküli szavakon, esetleg lélekben suhanni Imikém mögött a rolleren.
Ezek mind jelentéktelennek tűnő cselekvések, de higgyetek nekem, ezt a színházat minden korosztály érti és érzi, mert ez a hetven perc egy elvarázsolt világot mutat nekünk, ami jobban kell most, mint valaha!
A három színész összehangolt, üde játékát közelről figyelni pedig külön élmény. Köszi Anna, Bálint, Laci! (Jankovics Anna, Jaskó Bálint, Katona László)
Az sem gond, hogy este hétkor kezdődik az előadás, bátran vihetitek a gyerekeket is. Ötéves lányom végignevette és élvezte a hetven percet. Imikém mondatait még napokig idézte utána, és saccperkábé az előadás végére szerelmes is lett belé, de nem mondok többet, mert nem vagyok fizetett piáros, csak egy rajongó.
Ha teheted, vidd el a gyerekedet vagy a szomszédnénit, vagy a munkahelyedről a portásfiút és hazafelé menet minden lámpát teliholdnak néztek majd.
Fotók: Nézőművészeti Kft.
Helyszín: B32 Galéria és Kultúrtér (1111 Budapest, Bartók Béla út 32.)
Aktuális előadások: https://www.jegy.hu/program/kicsibacsi-kicsineni-meg-az-imikem-120268
Tetszett ez a cikk? Ha igen, iratkozz fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!