„Pár napig volt köztünk valami feszültség emiatt, de aztán segítettem rajta, hogy elmúljon. Egy asszonynak egyetlen hivatalfőnöke az ura; az pedig, ha egy kicsit szereti, mindig megvesztegethető.” Hát igen, Magda szépen belejött a házaséletbe és a „parádézásba”, pedig most is kritizálta az „uradalmiakat”, de azért pónilovat és nyelvtanárt hozat a gyerekének. Nem is kérdés, hogy szájára veszi a kisváros, de ez Magdát nem zavarja, sőt egyre határozottabban nyilvánítja ki véleménye az ügyvéd férjének. „Valaki akarok lenni, itt Szinyéren”- mondja.
Én pedig amellett a tény mellett nem tudok elsiklani, hogy Kaffka Szinyérnek nevezi a kisvárost, pedig tudjuk, hogy Nagykárolyban játszódik a történet. Érdekes, hogy a város környéki falvak nevét, családneveket és az utca neveket nem változtatta meg, csak a város nevét. Valószínűleg, már írás közben is érezte, hogy jobb más nevet használni, mert nagyon pontos leírást ad a dzsentrivilág anomáliáiról. Jól sejtette. Miután megjelent az írás folytatásos kiadásban, a nagykárolyiak nem örültek Kaffka regényének.
A Kaffka Margit Színek és évek felolvasás többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték
Hallgassátok a tizenegyedik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-, podcast– vagy Spotify– csatornánkra!
Ez is érdekelhet
-
Alessandro Baricco: Selyem. Felolvassa: Miklusicsák Aliz
-
Hervay Gizella: Levél helyett – elmondja: Miklusicsák Aliz
-
Munkahelyi LMBTQ programok itthon – podcast a Sokszínűségi hónap keretében
-
Mit akar és mire képes az inkluzív marketing? – podcast a Sokszínűségi hónap keretében
-
Pillanatkép három fotóssal: Fábián Évivel, Csoszó Gabriellával és Bihari Ágnessel – podcast