Torkig vagy a zombivérrel? Fegyverropogástól zeng a fejed? Kevesled a társadalmi mondanivalót? Úgy tűnik, az egyik legjobb motiváció saját filmajánló írásához, ha kollégáink a miénktől merőben eltérő ízléssel összeállított toplistáival találjuk szembe magunkat. Ez történt most Vincze Teréz filmkritikussal, az ELTE tanárával, aki nem mellesleg a koreai film egyik hazai szakértője is, ahogy az már a Kim Ki-dukról szóló írásából is kiderült. A Dajerra készült ajánlójában persze nem csak csókolózós romkomokról lesz szó…
Az utóbbi hetekben globális méreteket öltött a Squid Game-láz. A koreai sorozat, mely magyarul a Nyerd meg az életed címet kapta, a Netflix valaha volt legnézettebb sorozata lett, több mint 90 országban jutott fel a nézettségi ranglista élére. Sikerétől ösztökélve elkezdtek megjelenni a koreai sorozatokat ajánló összeállítások is. Az egyik férfi kolléga listáján kizárólag a Squid Game-hez hasonló, vagy még annál is erőszakosabb, zombikat, bűnözőket és gengsztereket felvonultató alkotások szerepeltek. Továbbá a minap felkerült a netre a Corvinus Egyetemen a Squid Game apropóján rendezett kerekasztal-beszélgetés felvétele is, ahol a megszólaló közgazdász professzor kerek perec, minden árnyalás nélkül kijelentette, hogy az ázsiaiak erőszakos népek. Elérkezettnek láttam hát az időt némi kiegyensúlyozásra, s hogy ajánljak néhány kevésbé erőszakos, ugyanakkor sokkal több „koreaiságot” tartalmazó sorozatot.
Természetesen sose feledjük, hogy ezek mind populáris szórakoztatóipari termékek, olyan mesék, amik mindig leegyszerűsítve, illetve eltúlozva, vagyis csak nyomokban tartalmaznak valóságos, illetve történetileg hiteles elemeket. Mindazonáltal vannak olyan sorozatok, melyekből a szórakoztató történet mellett mégiscsak megtudhatunk néhány dolgot a koreai társadalom bizonyos fixációiról, általános jellemzőiről is – de soha, semmit ne vegyünk készpénznek. Mint ahogy a néha váratlanul és az európai néző számára elidegenítő jelleggel kitörő fenékre esős, bohózati humoron se lepődjünk meg – habár az alábbi sorozatokra ez kevésbé lesz jellemző –, ugyanis a műfajok és hangnemek keverése és eltúlzása a koreai populáris kultúrára sokkal inkább jellemző, mint ami nálunk megszokott.
A 2000-es évek elején egyre inkább globálissá váló ún. „koreai hullám” a populáris kultúra különböző termékein keresztül először Ázsiát hódította meg, majd Nyugaton is egyre messzebbre jutott. Mára a BTS együttes vagy az Élősködők című Oscar-díjas film hézagmentesen illeszkedik a Nyugat által (is) fogyasztott globális populáris kultúrába. A koreai televíziós sorozatok, az ún. K-drámák is a 2000-es évek elején kezdték meg menetelésüket a globális siker felé. Az egyik első jelentős nemzetközi áttörést a 2002-es, melodramatikus-romantikus sorozat, a Winter Sonata hozta el, ami főleg Ázsiában, de különösen Japánban lett óriási siker. Amikor a sorozat férfi főszereplője (Bae Yong-joon) 2004-ben Japánba látogatott, több mint háromezer nő várta őt a reptéren, és ezzel párhuzamosan Ázsia-szerte hamar minden divatossá vált, ami koreai.
A magyar tévénézők európai viszonylatban már elég korán találkozhattak a K-drámák egyik jellemző típusával, a kosztümös történelmi drámával a Magyar Televízióban. 2008-ban ugyanis az M1 nagy sikerrel, 54 részben vetítette A palota ékköve című 2003-as koreai sorozatot, amit később ismétlések is követtek. A 2010-es években már a koreai megjelenést követően nem sokkal elérhetők voltak a legnépszerűbb sorozatok angol és magyar rajongói feliratokkal a különféle internetes platformokon.
Engem 2014-ben szippantott be a K-dráma örvénye, amikor egy ösztöndíjnak köszönhetően fél évet töltöttem Szöulban. Volt a lakásban televízió tengernyi koreai csatornával, és ugyan koreaiul egy szót se értettem, délelőttönként gyakran „megnéztem” egy-egy epizódot. Így lett az egyik első kedvencem a Koreában akkor már klasszikusnak számító, a gazdag örökös és a szegény kaszkadőrlány szerelméről szóló romantikus fantasy, a 2010-es gyártású Secret Garden, főszerepben a korszak egyik legnagyobb férfi sztárjával, Hyun Binnel. (A sorozat jelenleg angol, német és francia felirattal érhető el.)
Ezeket a romantikus fantasykat – melyek jelentős mennyiségben vannak jelen a koreai sorozattermelésben – azoknak ajánlom, akik igazi, felnőtteknek szóló tündérmesékre vágynak. A 2000-es évek elején készült darabokon mára igencsak meglátszik technikai, filmnyelvi értelemben az idő foga is, de mint mesék továbbra is viccesek és szórakoztatóak.
A délelőtti tévézések másik nagy felfedezettje volt az Iris című sorozat: a szöuli nappaliban ülve hirtelen észrevettem, hogy a kémtörténet hőse a Kossuth téren menekül az üldözői elől, majd a várban, az Országos Széchényi Könyvtár épületében keveredik tűzpárbajba. Eddigre már a 2009-es gyártású Iris (elérhető angol, német és francia felirattal) is klasszikusnak számított, főszerepben Korea legnagyobb film- és sorozatsztárjával, Lee Byung-hunnal. (Ő volt az első koreai színész, aki Oscar-gálán díjátadóként szerepelt, és azt a díjat történetesen éppen a Saul fia című filmnek adta át. Egyébként pedig a Squid Game-ben is ő a legrejtélyesebb figura – többet nem árulok el, hátha véletlenül akad még, aki nem látta az itthon is toplistás sorozatot.) A koreai sorozatgyártók azóta is előszeretettel forgatnak Magyarországon, úgyhogy például a Man to Man (2017) vagy a Memories of the Alhambra (2018) című sorozatok láttán is furán otthon érezhetjük magunkat egyes jelenetekben.
De most folytassuk az ajánlót a koreai társadalom egyik fontos fixációját feldolgozó sorozattal, mely a témának köszönhetően igen jelentős nézettségre tett szert hazájában. A 2018-as SKY Castle (angol és francia felirattal) egy kertvárosi lakópark felső középosztálybeli, magasan képzett, de – ami a legfontosabb – a legnagyobb presztízsű egyetemeken végzett lakóinak életébe nyújt betekintést.
Életüket és a szövevényes intrikákat az a törekvés vezérli, hogy utódaikat mindenáron, pénzt és akár illegális módszereket is bevetve bejuttassák valamelyik vezető egyetemre. A címbeli „SKY” is erre utal, ez ugyanis a három legnagyobb elismertségű szöuli egyetem (Seoul, Korea, Yonsei) kezdőbetűit takarja, s egyben szereplőink életének alfáját és omegáját képezi. A konfucianizmus által mélyen meghatározott koreai társadalom a képzettséget, az iskolai végzettséget hagyományosan és mindmáig rendkívül nagy becsben tartja. A kegyetlen versengés, a fiatalok életét megkeserítő rendkívüli elvárások szorítása hozzájárul, hogy a tinédzser-öngyilkosságok számát tekintve Dél-Korea világelső legyen. A szülők, bármely társadalmi osztályból származzanak is, erejüket meghaladó mértékben próbálják megteremteni gyermekeik számára a legjobb egyetemekre való bejutás feltételeit. Természetesen a gazdag és befolyásos családok számára a pénzen kívül egyéb lehetőségek is rendelkezésre állnak.
A témakör koreai társadalomban betöltött kiemelkedő szerepét jól jelzi, hogy a korrupció miatt 2018-ban 24 év börtönbüntetésre ítélt dél-koreai ex-elnöknőt, Park Geun-hye-t elsöprő népharag legfőbb gyúanyaga éppen egy korrupt egyetemi felvételi eljárás volt, melyben az elnöknő legjobb barátnőjének lánya volt érintett. A 2016 végén megbuktatott és 2017-2018-ban eljárás alatt álló elnöknő és a felvételi korrupció tökéletes hátteret szolgáltatott a SKY Castle elkészítéséhez és ahhoz, hogy a sikerlisták élére katapultáljon.
A következő sajátos kategória, amiben – a középkorú nők legnagyobb örömére – a koreai sorozatgyártás jeleskedik, az ún. „núna” love story. A „núna” a férfiak által használt kifejezés az idősebb lánytestvérükre, mely azonban az egymással közeli kapcsolatban lévő, de vérrokonságban nem álló férfiak és nők között is használatos megszólítás. Ezek a sorozatok tehát olyan történetek, ahol egy idősebb nő és egy fiatalabb férfi között szövődik ellenállhatatlan és gyakran fájdalmas románc. Sajnos a kategória leggyötrelmesebbjének címére esélyes Secret Love Affair (2014) jelenleg nem elérhető a Netflixen, de még így is találhatunk gyöngyszemeket ebben a műfajban, melyet a nyugati patriarchátus sokkal erősebb kontroll alatt tart. Például már csak november 28-ig kell várni, hogy az utóbbi idők gigantikus sikere, az Encounter (2018) felkerüljön a kínálatba.
Ehhez a gazdag, de boldogtalan nő, fiatal és szertelen férfi kombóhoz (utóbbit a mindig vigyorgó és leggyakrabban kosztümös filmek lányarcú hercegeit megtestesítő Park Bo-gum alakítja) még Kubát is megkapjuk romantikus háttérnek – nincs is ennél jobb hideg téli estéken. Azoknak pedig, akik nem akarnak várni két hetet egy jó kis núna love storyra, máris ajánlhatom a 2018-as Something in the Rain című darabot (angol, német és francia felirattal).
A koreai sorozatgyártás egyik meghatározó csoportja a kosztümös történelmi filmeké, melyek gyakran az időutazás cselekményfordulatát is bevetve repítenek minket a koreai régmúlt politikai ármánykodásban, romantikában és színpompás jelmezekben gazdag korszakaiba. Ennek a csoportnak egyszer talán egy külön ajánlót szentelek majd. De hogy most se maradjon ki a történelmi téma, álljon itt egy sorozat, mely 2018-as bemutatásakor hazájában rögvest bekerült a legnézettebb koreai sorozatok közé. A Mr. Sunshine címszerepét Korea leghíresebb férfi színésze, a már említett Lee Byung-hun alakítja. (Jelenleg angol, francia és német felirattal.)
A történet a 19. és 20. század fordulóján játszódik, még az 1910-es japán megszállás előtt, azonban a Korea függetlenségéért harcolóknak már ekkor is akad bőven dolga. A szegény sorba született főhős gyermekkorában kerül Amerikába, ahol a haditengerészet tisztje lesz, s ebben a minőségben tér vissza hazájába és esik szerelembe egy arisztokrata lányával az 1900-as évek elején. A titkos, föld alatti mozgalmak önfeláldozó hőseinek fordulatos életét és a délceg katonatiszt románcát keverve izgalmas történelmi kalandfilm kerekedik, mely valós történelmi eseményeket és a korszak fontos alakjait idézi meg.
Ami koreaisorozat-ajánlóból nem maradhat ki, ha a „koreaiság” lényegéig szeretnénk hatolni, az a munkamánia témája. A világon ugyanis statisztikailag a koreaiak töltik a legtöbb időt a munkahelyükön, a munkanapok az éjszakába nyúlnak, vagy ha nem, akkor hajnalig tartó csapatépítő munkavacsorákba torkollnak. Ezért említsük meg a vállalati kultúrát, az irodai kapcsolatokat és élethelyzeteket is feldolgozó, 2014-es Misaeng című darabot (angol, francia és német felirattal), mely ebbe a világba nyújt tanulságos és szórakoztató betekintést.
A sorozat egy népszerű internetes képregény (webtoon) adaptációja, ami a baduk (a go játék koreai neve) köré építi a történetet – maga a cím is egy baduk szakkifejezést rejt. Ez a mű is a koreai sorozatgyártás legendás darabjai közé tartozik, óriási siker volt, hiszen a koreaiak nagy tömegeinek mindennapi élete elé állít görbe tükröt, ugyanakkor a nyugati néző számára is szórakoztatóan mutatja be a koreai vállalati kultúrát.
Végül egy olyan darabbal zárom ajánlómat, melyben a politikai kuriózum (Észak-Korea) és a romantika alkot szórakoztató ötvözetet. A szerelem siklóernyőn érkezik (Crash Landing on You, 2019) a közelmúlt egyik legnagyobb várakozást keltő sorozata volt.
A mindmáig a külvilágtól szinte hermetikus elzártságban élő Észak-Korea a déliek (és a külvilág) számára is mindig izgalmas és egzotikumba hajló témát ígér. Az egy ejtőernyős baleset során a határ túloldalán földet érő dél-koreai örökösnő kalandjai Északon egyes kommentátorok szerint viszonylag realisztikus képet festenek az északiak életének bizonyos aspektusairól – mindenesetre nem ajánlom, hogy ebből a sorozatból akarjunk hiteles képet alkotni Észak-Koreáról. Viszont extra szórakozást jelent annak megfigyelése, hogyan kezeli a populáris kultúra mítoszgyártó gépezete az immáron nukleáris fegyverekkel is rendelkező, fenyegető északi testvért. Igen figyelemreméltó például, ahogy a sorozatkészítők Észak lehető legvonzóbb arcát rajzolják meg, amikor a délceg és ellenállhatatlan északi katonatiszt szerepét a már említett sztárra, Hyun Binre osztják. Így eshetett meg aztán, hogy 2019-ben a női nézők Dél-Koreában és azon túl is egy észak-koreai katonával estek szerelembe.
Talán az Észak-Korea hívószónak köszönhető, hogy a most ajánlott sorozatok közül ez az egyetlen, ami megugrotta még a magyar forgalmazás küszöbét is, vagyis magyar felirattal is elérhető. Bárki is döntsön a Netflixnél arról, hogy mire érdemes magyar feliratot tenni, láthatóan nem egyezik az ízlése az enyémmel.