kaffka1

Kaffka Margit: Színek és évek – felolvasás, 9. rész

Miklusicsák Aliz ajánlója
„Hogy velem mi van? Írom szakmányban azt a rossz regényt; nekem már csak ez marad! Dehogyis jó az! Ha egy teljes nyugodt évem van rá, dosztojevszkiji arányú dolgot lehetett volna csinálni abból az anyagból – így csupa léhaság, vaskos elírások” – számolt be Kaffka a Színek és évek munkafolyamatáról Hatvany Lajosnak, 1911-ben. Nem tudta, nem is sejtette, hogy korának ő az első magyar írója, női írója, aki ilyen részletességgel beszél a házasságok „szokott fásultságáról”, aki érezteti, hogy sem a férjnek, sem a feleségnek nem jó, ha az elvárások szerint él. Aki pedig másként él, mint például Magdus anyja az új férjével, akkor megszólják, háborodottnak titulálják. Ebben a részben mindenki elégedetlen, boldogtalan, de még egy ilyen „begubózott, otthonülő esztendő” is hozhat váratlan találkozást, amelyre az ötvenéves Magdus szégyenlősen emlékszik vissza.

Dajer_Tamogatom

Kaffka Margit Színek és évek c. regénye felolvasásának többi részét itt hallgathatod: Dajer hangjáték

Hallgassátok a kilencedik részt, és ha tetszik, iratkozzatok fel a Youtube-podcast- vagy Spotify-csatornánkra!

Dajer_Tamogatom