Miközben itthon éppen a hazai előválasztási eredményekre várunk és készülünk a jövő tavaszi országgyűlési választásokra, érdekes figyelni a női jelöltek szerepléseit és esélyeit is. Nem beszélve arról a kérdésről, hogy a női képviselők arányát tekintve, jövőre vajon sikerülhet-e előrébb kerülnünk a sorban vagy maradunk sereghajtók az EU-ban. Addig is nézzük és csodáljuk, hogy mi történik a női egyenjogúság északi bajnokánál, Izlandon! Tormássy Éva jelenti Londonból.
Izlandról szerintem sokaknak a gleccserek és a gyönyörű tájak jutnak eszébe, így nekem is a barátnőm nyári kalandjai ugrottak be elsőnek, aki csodálatos képeket mutatott augusztusi túrájukról, a Dobrumbában. Esetleg a 2010-s vulkán kitörésre is emlékezhetünk, ami olyan hamuval terítette be Európát, hogy napokig nem lehetett repülni, én emiatt Rómában rekedtem a családommal, pár nappal tovább, mint terveztem. Na és a skandináv krimik, Erlendur felügyelő vérfagyasztó kalandjaival az alig 360 ezer lakosú szigeten. Mindig azon tűnődtem a regények olvasása közben, lehetséges-e az, hogy itt mindenki ismeri a másikat. De ennek innentől vége. Ezen túl garantáltan mindenkinek az fog eszébe jutni erről a gyéren lakott északi szigetről, hogy pár óráig azt hittük, itt kerültek Európában először többségbe a nők a parlamentben, a múlt vasárnapi választásokon (2021. szeptember 26.).
A hétvégén rövid ideig az egész világ azt hitte, Izland történelmet írt azzal, hogy megválasztotta Európa első női többségű parlamentjét. De újraszámlálták a szavazatokat és kiderült, hogy a 63 mandátum közel felét, 30-at nyertek el nők, ami 47.6%-ot jelent, míg az első számlálás még azt mutatta, hogy 33 helyre kerül női képviselő, ami a mandátumok 52%-a lett volna és ezzel sikerült volna elsőként egy női többségű parlamentnek irányítania az országot. Ennek is köszönhető, hogy kezdetben a látszólagos női többséget a parlamentben is mérföldkőnek értékelték. „Történelmi és nemzetközi megvilágításban a legjelentősebb hír az, hogy most először a nők vannak többségben az izlandi parlamentben, és először Európában. Ez jó hír” – mondta Gudni Johannesson izlandi elnök a RUV műsorszolgáltatónak, az újraszámlálás előtt.
Eddig még egyetlen európai ország sem lépte át az 50% -os küszöböt. Ezelőtt Svédország került a legközelebb ehhez, 47%-os aránnyal, most az izlandiak kicsit beelőzték a svédeket, de a várva várt és a világsajtó által azonnal felkapott áttörés elmaradt. Az eredmények azt jelentik, hogy további hat nő került be az izlandi parlamentbe, de a férfiak így is többségben vannak.
A miniszterelnök is nő: a mostani választásokon az előző, Katrin Jakobsdottir miniszterelnök vezette koalíciós kormány növelte többségét, igaz, a miniszterelnök pártja, a baloldali zöldek veszítettek a népszerűségükből, míg a jobboldali koalíciós partnerek megerősödtek, így kérdéses, hogy a 45 éves Katrin meddig maradhat a hivatalában.
Izland, más országokkal ellentétben, nem rendelkezik törvényben előírt kvótákkal a nők parlamenti képviseletére vonatkozóan, bár egyes pártok megkövetelnek egy minimumot a női jelöltek számában. Erre azonban, úgy tűnik, nincs túl nagy szükség. Az ország már régóta vezető szerepet tölt be a nemek közötti egyenlőség terén, és tizenkettedik éve vezeti azt a nem hivatalos világranglistát, amelyet a Világgazdasági Fórum tesz közzé minden évben arról, hogy melyek azok az országok, amelyek a nemek közötti egyenlőség élharcosainak számítanak. Izland ugyanazt a szülési szabadságot kínálja mind a férfiaknak, mind a nőknek, és első törvényét a férfiak és nők egyenlő díjazásáról 1961-ben fogadták el. Izland volt az első ország a világon, amely 1980-ban női elnököt választott az állam élére, Vigdís Finnbogadóttir személyében.
Jelenleg mindössze öt országban van olyan parlament, ahol a nők legalább a mandátumok felét birtokolják és ezek nem azok az országok, amelyekre elsőnek gondolnánk. Ruanda vezeti a sort, ahol az alsóház tagjainak 61,3% -a nő (persze, a felsőházban már messze nem ilyen jó az arány). Az afrikai országot követi Kuba 53,4%-kal, majd Nicaragua 50,6%-kal, utána Mexikó és az Egyesült Arab Emírségek 50%-kal. Utóbbi végképp nagyon meglepőnek hangzik: kevesen tudják, hogy a nők egyenjogúságát több évtizede következetesen támogatják az arab országban, mert azt gondolják, hogy a fenntartható fejlődésnek fontos eleme a nemek közti egyenlőség. Mindeközben a nők az Egyesült Királyság alsóháza tagjainak mindössze 34,2% -át és az Egyesült Államok képviselőházának is mindössze 27,6% -át teszik ki, Magyarországon ez az arány 13%, amivel utolsók vagyunk az EU-ban (Máltával együtt kullogunk a sor végén).
De vissza a jólétben élő Izlandra és a szép tájakra. Honnan is ered ez a feminista hozzáállás? Az ország 1944-ben nyerte el a függetlenségét, előbb a norvég, majd a dán királyság fennhatósága alá tartozott. A nők választójogáért küzdő szüfrazsettek már a XX. század elején, 1907-ben megalakították az izlandi Női Jogok Szövetségét és 1915-ben már az urnákhoz járulhattak, hogy szavazzanak. Ugyanabban az évben, amikor a dán nők is megkapták a szavazójogot, és mikorra már a másik három skandináv országban is megtörtént ez. 1980-ban azonban mindenkit leköröztek, amikor megválasztották az elnöknőjüket, és 2009-ben már volt női miniszterelnöke is az országnak, egy négyéves cikluson keresztül, Johanna Siguroardottir személyében.
A ma már 78 éves asszony karrierje nem nevezhető éppen hétköznapinak: légiutaskísérőként kezdte a pályafutását, a politikával a szakszervezeti mozgalmon keresztül került kapcsolatba, de eleinte nem gondolta, hogy ebből bármi lesz. Volt egy bankár férje és két fiúk neveltek, hogy aztán két évtizeddel később a világ első, a melegségét nyíltan felvállaló miniszterelnöke legyen. Párja, Jónína Leósdóttir ismert író, aki később színdarabot is írt a miniszterelnökkel való kapcsolatáról. Ma már nem élnek együtt, de hála az ő történetüknek, Izland a melegházasság legalizálásában is élen járt, mint annyi másban. 2010-ben, ellenszavazat nélkül fogadta el a parlament az azonos neműek házasságát lehetővé tévő törvényt, nemsokkal Siguroardottir megválasztása után. Lehet, hogy a következő választáson meglesz az áttörés és a rejkjaviki parlament, elsőként Európában, tényleg női többséggel fog őrködni a demokrácia felett.
Források:
https://www.theguardian.com/world/2009/jan/30/iceland-elects-gay-prime-minister
ttps://www.theguardian.com/world/2018/feb/20/iceland-equal-pay-law-gender-gap-women-jobs-equality
Ez is érdekelhet
-
Mit akar és mire képes az inkluzív marketing? – podcast a Sokszínűségi hónap keretében
-
Bátorságok fényképei – Csoszó Gabriella kiállításáról
-
A jó kompromisszumok robotosa – Választási anzix
-
Papa, higgy nekem! – interjú az orosz propagandamédia működéséről
-
Nők, akik ellenállnak a putyini agressziónak