Lisszaboni délután

Csendélet munkával

A mosogatás az egyik leglátványosabb házimunka, mégis a láthatatlannak nevezett – mert sem anyagilag, sem erkölcsileg el nem ismert – munkák közé tartozik. Főként nők végzik, akárcsak a többi láthatatlan munkát a gyerekneveléstől a bevásárláson át az idősápolásig.

Hogy ez mennyi és milyen nehéz napi feladatot jelent (a „valódi” állás mellett), igazán csak akkor veszik észre mások, ha nincs elvégezve. Ha ott tornyosulnak a mosatlan edények. Ha halomban áll a szennyes. Ha segíteni kell mamát átültetni a fürdőszékbe, vagy helyettesíteni anyát a szülőin. Ilyeneken gondolkodom a munka, a munkavállalói szolidaritás ünnepének alkalmából.

Lisszaboni délután

Aztán rájövök, hogy kicsit „ünneprontó” leszek, most nem viszem tovább az aktivista vonalat. Nem mintha nem tartanám égetően fontosnak, hogy ez a helyzet és társadalmi hozzáállás megváltozzon, és ne tisztelném azokat, akik tesznek is a változásért. De egyrészt kétfős családomban mindketten végzünk házimunkát, és a mosogatás a legkevésbé az én reszortom. Másrészt olykor, mert megtehetem, nem tekintek gyűlölettel a házimunkára, hiszen a közvetlen környezetemben elismerik az értékét. Leginkább azonban azért távolodom el hamar a saját gondolatmenetemtől, mert éppen teljesen más dolgok is eszembe jutnak a mosogatással kapcsolatban. Konkrétan egy hatalmas és súlyos alabástrom mosogató, amelyet nap mint nap kerülgetek, és amely ezek szerint hatással van rám. Úgy látszik, megkerülhetetlen.

Lisszaboni délután

Sipos Barbara szobrász és festő egész szoborsorozatot készített mosogató-, mosdó- és lefolyócső-részletekből. Hétköznapi, funkcionális tárgyakból lett tehát műalkotás, de nem teljesen úgy, mint a klasszik ready made-eknél, elsősorban is a jól ismert piszoárnál, amely önnön valójában (persze Duchamp címadásával: Forrás) emelkedett esztétikai magasságokba. Sok – az avatatlan szem számára láthatatlan – munkával, hagyományos eljárásokkal (öntés, kőfaragás, jó mulatság, férfimunka) készültek el a bronz, majd alabástrom konyhai berendezések, flakonok, kancsók, szappanok, csészék, csapok, gégecsövek.

Liasszaboni délután

A Lisszaboni délután címet viselő darab mosogatótálcájában idillinek tűnő, furcsán időtlen jelenet játszódik, giccses-csipkés porcelán nippek főszereplésével – mintha vágy- és ábrándképek, emlékfoszlányok lennének. A mosogató is, akár egy emléktöredék, torzó. Egy kút. Egy forrás. A fantáziák forrása. Sokszor vagyok így a monoton manuális tevékenységekkel. Mosogatás közben, ahogy az edények tisztulnak, úgy tisztul ki, pihen az agyam is. Egyfajta kontempláció. Csend, élet. És elrugaszkodás a mindennapok valóságától a szépséges lehetséges felé. (Itt persze lehetne még egy kört futni Duchamp-nal és a szürrealizmussal, meg hogy a művészet, mint a megismerés és a szemlélődés eszköze, de most habos-vizes kezemből kicsúszik ez a gondolat.)

Lisszaboni délután

Aztán elolvasom, mit ír a szobrai kapcsán Sipos Barbara: „Számomra a mosdó, a mosogató kétélű: olyan, mint egy forrás, ugyanakkor minden mocskot eltüntető, beszívó lefolyó, csatornarendszer, vákuum. Ami ott fennakad, árulkodik a tulajdonosáról. Mintha egy film peregne: a szereplő kilép a képből, maga mögött hagyva életjeleit.”

Lisszaboni délután

Lisszaboni délután

Lisszaboni délután

Ebben a mosogatóban nekem egy hosszúra nyúlt napsütötte gyerekkori délután emléke és egy csak anzix-benyomásokból ismert, de mindig látni vágyott város darabkái akadtak fenn a lefolyó szűrőjén. A láthatatlan munka közben születő láthatatlan gondolatok és érzések játéka a finoman áttetsző, súlyos anyagon. A munka ünnepe, végül is.

Csáky Irma

Single Column Posts

Single Column Posts Subtitle

mi

Legyen mindenki gyanús!

Kik vagyunk? A dajer.hu elsősorban a 40+os nőknek, az érett nőknek, a klimax korába került, vagy már annak előszobájába lépett...

GPS-szel az egészségügy RÖGös útjain

Mi történik, ha váratlanul kiderül, hogy hazudik a tükrünk és az egészségesnek tűnt önmagunkat egy nemkívánt gps kezdi figyelmeztetni: Lassíts!...

Történetek a szerelemről, aszexualitásról, beszélő könyvekkel

Nem, ők nem hangos könyvek, néhol egészen halkak és visszafogottak, miközben bátrak és büszkék. A Kazinczy Élő Könyvtár kikölcsönözhető „könyvei”...

Kaja a hűtőben, apátokkal kapolcsozunk! Csók, anyu

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy 40 felett végleg elvesztettük kamaszkorunk legszebb nyarait, sőt általában a nyarainkat is. Mert 10 után...

Requiem Maci Laciért – Eltűnt egy turkáló a város porában

„Gizi, ezt még most kell megírnod, mert elfelejted, és elmúlik a fájdalom“ – mondják a barátnők napok óta. De hogy...

Csajok kapitány szerepben 7/7. – Midlife Crisis, amitől méginkább bennem van a megszerelni, szebbé tenni vágyás, ez a világjobbítási “izé”

Idén negyedik alkalommal rendezi meg a Swimathon adománygyűjtő kampányt és eseményt a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány. A kampányban 7 helyi kötődésű ügy javára...