szines e1645749399751

Gyertek a Boldogság tanyájára és hozzatok Zoltánokat! – Színházajánló

Szándékoltan szubjektív színházajánlónk következik! Sok éve már annak, hogy szerkesztőségünkből többen is ott voltunk egy lakásszínházi előadáson, amelyet azóta is gyakorta emlegetünk a vasárnap esti szerkesztőségi üléseken. Számos részlete miatt imádtuk azt a produkciót:  mert már a Blaháról egy fehér esernyős pasas vezetett fel minket a titokzatos lakásba, mert sokféle tehetséges csaj játszott együtt, mert a mi egyik alapítónk és szerzőtársunk, Miklusicsák Aliz is szerepelt benne, de a legjobban azért szerettük, mert felhőtlenül tudtunk röhögni – magunkon. Öröm, hogy most márciusban újra lesz két előadása a Rokytka Műhelynek, immáron a KuglerArt Szalonban. Mi is ott leszünk, úgy is, mint „A Boldogság tanyája – nőnapi esztrád” médiatámogatói. A Dajeren most az előadás egyik szereplője, Mándli-Nagy Anikó ajánlja magukat.

Úgy hét-nyolc évvel ezelőtt volt egy előadás a Népszínház utcában, talán vannak, akik emlékeznek még rá. Nőnapi és egyben Zoltán napi ünnepség volt ez, műfaját tekintve esztrád, lakásszínház. A pokróccal letakart franciaágy alól kikandikált az ágynemű, a fürdőszobában száradtak a bugyik, és a mosogatóban várt sorára a csetresz. Nyolc nő meg egy férfi pedig fergeteges csődületet csapott a nappaliban.

Volt ott minden, mint a búcsúban. Szoptatós csipeszek osztogatása és vérnyomásmérés, iammamuéj és Rahmanyinov, védőnő, szexkurzusvezető, irodalmi művek Horesnyi Kálmánnétól Tóth Krisztináig. Mindenhez is értő asszonyok és csetlő-botló nők. Ének, tánc, last minute Bécsben. Nagy nyeremények és nagy veszteségek.

A legintimebb előadás volt, amiben valaha játszottam.

Akkor mind a 30-as éveink végén 40-es éveik elején jártunk, és a jelenetekben saját megélt élethelyzeteinket, történeteinket dolgoztuk fel. Terápiának se volt ez sikertelen, de amikor az általunk formált karakterekben magára ismert a közönség, az volt az igazi siker.

Aztán elsodort minket az élet egymástól. Volt, aki még gyereket szült és közben karriert egyengetett, más vállalkozásba fogott, vagy csapatot épített, írt, játszott, rendezett, tervezett és újratervezett.

És ahogy telt az idő, hiányozni kezdett nekünk a Boldogság tanyája. Ez a fajta reflexió és önreflexió, ami segített, hogy olyan önfeledten tudjunk röhögni saját bénaságainkon és a világ abszurditásán. Az a légkör, ami egy-egy előadás után még órákig ott tartott bennünket, alkotókat és nézőket együtt. Az az őszinte kitárulkozás, amivel létrehoztuk és működtettük az előadást.

Idén januárban úgy döntöttünk, hogy felvesszük a fonalat, amit sok évvel ezelőtt letettünk. Újra megünnepeljük ezt a jeles napot, mert mi nők és Zoltánok igazán megérdemeljük!

Eltelt egy szűk évtized, és most megint ránézünk arra, hol tartunk. Néhány kilóval biztosan öregebbek lettünk, de vajon bölcsebbek is? Vagy ugyanúgy botladozunk, mint tíz éve, csak más díszletek között? Feleségek, szeretők, anyák, vezetők és alkalmazottak – megengedhetjük magunknak, hogy ne értsünk mindenhez is?

Az esztrádműsort tehát kicsit átalakítva és áthangszerelve, új helyszínen újratöltjük. A belvárosi KuglerArt Szalon fogadta be az előadást, ennek köszönhetően a Boldogság tanyája márciusban kétszer is megnyitja kapuját a közönség előtt.

(Borítókép: Fortepan kép alapján)

Alkotók:

Berki Szofi
Krasznahorkai Ágnes
Lippai Krisztina
Mándli-Nagy Anikó
Miklusicsák Aliz
Németh Orsi
Paskó Ildi
Szemző Dávid

Helyszín: KuglerArt Szalon, Budapest, V. ker., Sütő u. 2.

Időpontok: 2022. március 7., hétfő és 11., péntek, 19 óra. Jegyek itt foglalhatók még korlátozott számban.

Az esemény Facebook oldala itt érhető el. 

 

Tetszett ez az írás?!
Ha igen kövessen bennünket a Facebookon, Instagramon, iratkozz fel a Youtube-, Podcast– vagy Spotify csatornánkon!