IMG 4173

Zulejka szabadon és zölden, avagy a nagy menstruációs bugyi-teszt

Ha létezik pacifista ökoterrorista, Zulejka talán az. Jól lehet, ez másoknak amolyan fából vaskarika vagy inkább fordítva, mindenesetre inspiráló az a radikalizmus, ami sok éves környezetvédő és közgazdász szakmai múlttal megerősödve képes a biztosat, az állandónak hittet, az eleve adottat megkérdőjelezni. Egyfajta hétköznapi tudomány ez, a tudós pedig kísérletezik, aminek eredménye közkincs. És ez történik akkor is, amikor a tudós történetesen egy negyvenes nő, aki menstruál. Életében megtette eddig saccra vagy 360-szor, mégis hitte, hogy sosem késő ezt komfortosabbá és fenntarthatóbbá tenni…

Még soha nem vártam annyira, hogy menstruáljak, mint amikor megrendeltem a három menzibugyit. Egész pontosan: még soha nem vártam, hogy menstruáljak. Azért ez kicsit durva, nem?

Dajer_Tamogatom

Általában elég röhejesnek és álszentnek találom a női magazinok és alternatív női guruk szövegét, miszerint ünnepeljük a nőiesség szentségét, stb. Mégis, gondoltam, talán lehet más viszonyulásom is a menstruációhoz, mint hogy minél észrevétlenebbül legyek túl rajta, és azt akarjam, hogy ne legyen, ne akadályozzon a szokásos életvitelemben. Szóval így negyven környékén kezd változni a menstruációhoz és úgy általában a testemhez, szerveimhez, s talán magához a női léthez fűződő viszonyom is. Illetve kezd lenni.

Ennek tulajdonítom, hogy egyszer csak kifejezetten zavaró lett az a gondolat, hogy benyomjak egy tárgyat a hüvelyembe. Nem tudatos döntés volt, csak hirtelen úgy éreztem, hogy nem igazán tesz jót a testemben. Nem értek hozzá, és nem is kutattam utána, hogy tudományosan mennyire igazolható ez az érzet, mindenesetre én egyre inkább azt éreztem, hogy nekem a tampon (már) nem jó. A betétet mindig is utáltam, mert elcsúszik, zörög, és úgy érzem, hogy az anyaga se kedvez se a bőrömnek, se az egész alvidéki ökoszisztémának.

5ca72b972a0000e8044f8873
LexCollection via Getty Images / HuffPost UK

Radikális

Így történt, hogy minimális utánaolvasást követően, egy hirtelen mozdulattal megrendeltem három menzibugyit. Létezik többféle márka, és vannak mosható textilbetétek is, szóval hosszasan lehetett volna böngészni a lehetőségeket, de nem tettem, így a többiről nem tudok nyilatkozni. Én nem a naturalista hippi, hanem a high-tech vonalról választottam, de csak mert erről könnyebben el tudtam képzelni, hogy működik. Plusz tetszett, hogy magyar és hogy start-up. Szóval igazán tudományosan közelítettem a témához…

20210413 105734

Aki nem ismerné, a menstruációs bugyinak az a lényege, hogy szorosan a testhez simul, és van belül egy nedvességszívó réteg, így nem kell se tampon, se betét, folyhat a vér a bugyiba szabadon, az meg elnyeli. Tényleg. Persze megvannak a kapacitás korlátjai. Az a cég, amelyiktől én rendeltem, többféle bugyit gyárt, a különböző erősségű napokra. Van, amelyik kettő, és van, amelyik több tamponnyi vért szív fel. Használat után vízben kinyomkodod, és aztán kábé ugyanúgy lehet mosni a mosógépben, mint minden mást.

Viszont mielőtt beszámolnék a tapasztalataimról, hadd ejtsek néhány szót arról, hogy mire jó ez még, a saját személyes komfortérzetemen kívül!

Zöld(ebb)

Hát például arra, hogy sokkal kevesebb hulladék keletkezik, mint a tampon és a betét használatakor. Ez önmagában is pozitív, de ebből adódik még egy csomó egyéb járulékos hatás is.

Ha ciklusonként átlagosan 20 darab tamponnal vagy betéttel számolunk, akkor ez egy nő esetében évente 240 darabot jelent. Magyarországon kb. 2,2 millió 15-50 éves korú nő él, nagyjából ennyire tehető tehát a menstruáló nők száma. Ez nyilván nem pontos, hiszen a 40-es korosztályból biztos már sokan kiesnek ilyen szempontból, a 10-14 éves lányok közül pedig sokakat ide kellene számítani, de becslésnek jó. Szóval ez azt jelenti, hogy évente nagyjából 528 millió darab tampon és/vagy betét fogy el csak Magyarországon. Ez nagyjából 2,5 – 5 millió kilogramm újrahasznosíthatatlan hulladékot jelent egy évben, ami itthon leginkább a hulladéklerakókra kerül, és több száz év is lehet, mire lebomlik.

Találtam egy tök jó életciklus-kutatást, ami a női higiéniai termékek esetében vizsgálja a gyártás, csomagolás, szállítás, használat majd a hulladékkezelés során keletkező káros hatásokat. (Sok mindenben amerikai körülményeket és adatokat vesz figyelembe, de összehasonlításra azért alkalmas így is.) A szerzők számítása szerint egy menstruáló nő egy év alatt 5-8 kg szén-dioxid kibocsátást okoz a tamponok és betétek használatával (a betété a több). Ez csökken, ha figyelembe vesszük a termékek fa-alapanyagtartalmát is (pl. a cellulózpép, amit a betétek nedvszívó rétegeként alkalmaznak, vagy a papír-dobozt), mert a fa az élete során szén-dioxidot köt meg. Tehát ezt akár le is lehet vonni, és így 3-4.62 kg-ra csökken egy nő éves menstruációs CO2 kibocsátása (ez esetben a betét kibocsátása az alacsonyabb).

1 s2.0 S0921344919303179 ga1
Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0921344919303179

Ha már a cellulóz-pépet említettem, nézzük meg egy pillanatra, hogy miből is készülnek ezek a termékek. Ez már csak azért is érdekes, mert végignéztem az összes tampont és betétet a boltban, és egyiken sincs feltüntetve, hogy miből készült. Utánaolvastam, és ez elvileg azért van, mert ezek gyógyászati eszköznek számítanak, amelyek esetében a gyártók nem kötelesek feltüntetni a termékinformációkat a csomagoláson. Az interneten bizonyos márkák esetében el lehet azért érni ezeket, de egy mezei vásárló nyilván nem végez el egy teljes PhD-kutatást a vásárlás előtt.

A fent említett kutatás viszont a gyártásról és az annak során fellépő hatásokról is tartalmaz sok információt: tehát a tamponok jellemzően műselyemből (rayon), polietilénből és poliészterből készülnek. A betétek anyaga a már említett cellulóz-massza és polietilén. Ezeknek a műanyag illetve műszálas anyagoknak a gyártása során egy csomó vegyi anyagot használnak fel, amelyek rákkeltőek, mérgezőek és endokrin károsító hatásúak. Ezeknek az anyagoknak a hatását szájon és bőrön át történő felszívódásakor vizsgálták, az érzékenyebb hüvelyi hámréteget nem igazán kutatták még.

Mind a betét, mind a tampon tartalmaz fehérített anyagokat, és bár az elmúlt évtizedekben a gyártók a hagyományos klóros fehérítés helyett más eljárásokat fejlesztettek ki a keletkező dioxinok csökkentése érdekében, jelenleg sincs bizonyíték arra, hogy ezek a termékek dioxin-mentesek lennének. A dioxinok az emberi egészségre súlyosan mérgező hatású anyagok, befolyásolhatják a hormonháztartást, rákkeltőek és termékenységi valamint fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Emellett érdemes még említeni a különböző nehézfémeket (pl. cink és króm), amelyek a gyártás során a levegőbe és a vizekbe kerül(het)nek, és amelyek szintén egészségkárosító hatásúak.

Természetesen a menzibugyikhoz használt textilek gyártásának, szállításának, és kezelésének is vannak környezeti hatásaik, de sajnos ezekről nem találtam információt. Kerestem a gyártót, de a cikk megjelenéséig nem kaptam választ tőlük, amire 10 napig  vártam.  Nem tagadom, ez nagy csalódás nekem, mert mindenhol azt kommunikálják, hogy mennyire fontosak nekik a felhasználói visszajelzések, nekünk meg sokat elárult volna arról, mennyire zöld a termék. Mindenesetre nem nehéz belátni, hogy még ha egy bugyi nagyobb is, mint egy tampon vagy egy betét, tehát több anyag kell hozzá, egy darabot (remélhetőleg) évekig használhatunk, tehát elég valószínűnek tűnik, hogy ez esetben kisebb a környezetterhelés.

d69531 b80c8773fb1e4074b42103db726be84emv2
Forrás: https://www.feelingflush.co.uk/post/carol-smillie-and-her-pretty-clever-pants

Szabad

A tudomány után jöjjenek az empirikus tapasztalatok!

Ahogy a cikk elején említettem, izgatottan vártam a próbát. Milyen érzés lesz? Nem ázik át? Kényelmes? Száraz? Nem látszik? A tesztelést még izgalmasabbá tette, hogy az évszázad menstruációja jelentkezett nálam, már ami az erősségét illeti.

A próba idején még a távmunka korszakát éltük, sokat voltam otthon, ami megkönnyítette a helyzetet. Azt mindenképp ajánlanám amúgy, hogy ne az első teszt alatt induljunk a Csomolungma megmászására. A gyártó ajánlása szerint ugyan általában elég reggel és este cserélni a bugyit, de nekem az a tapasztalatom, hogy hiába az erős kategóriájú bugyi, nagyon erős vérzés esetén nekem nem elég a két csere. Elég jól vizsgázott azért az erős napokon is, de nem tudta olyan ütemben szívni a véráramot, ahogy az kellett volna, ami eredményezett némi kiszivárgást. Másrészt okozott egy nedvesség érzetet is, ami ugye nem annyira komfortos, és a bőrnek se tesz jót. A második tesztsorozatnál viszont gyengébb volt a menstruációm, és akkor elég volt a napi kétszeri csere.

Akkor már irodai idők jártak, kitört a nyár, lehetett jönni-menni, szóval munka után sem feltétlenül indultam egyből haza. Én ezt úgy oldottam meg, hogy a biztonság kedvéért vittem magammal egy extra bugyit. Persze ez csak akkor működött, ha volt éppen mosdó a közelben abban az időszakban, amikor éreztem, hogy már jó lenne a csere. Mondjuk erre egy kihalt erdő is megfelelő. Volt, hogy ezt kicsit eltaktikáztam, amikor például kibringáztam Csepelre SUP-olni, pár órát elringatóztunk az alkonyi Dunán, majd hazatekertem. Mindeközben se mosdó, se kihalt erdő nem volt, ellenben 30 fok, leizzadás annál inkább, na, hát ez esetben jobban ki kellett volna számolnom, hogy egy tisztával induljak neki ennek a programnak. De egyébként naponta bicikliztem, futottam is vele, a rövidebb ideig tartó aktív, intenzív mozgások és programok alatti használat nekem abszolút nem okozott problémát, inkább a hosszabb távokra kell még kitapasztalnom a bugyi kapacitásait.

5193
Forrás: https://www.theguardian.com/society/2017/sep/06/heavy-flow-are-period-pants-the-revolutionary-solution-to-an-age-old-problem

Három bugyival egyébként szerintem már egész jól meg lehet azt szervezni, hogy egy mindig legyen tiszta, a másik megszáradjon, amikorra kell, csak kicsit kell jobban figyelni az időzítésre meg a logisztikára – már ha nem 1 darab bugyit akarsz berakni a gépbe (de ezt nem ajánlja az ökoterrorista = én). Nyilván higiéniai okokból is érdemes a használat után viszonylag rövid időn belül kimosni a mensibugyit, de legalább az előzetes kézi kinyomkodást és öblítést megtenni. Ha úgy érzed, hogy fúj, nem akarsz vérben nyúlkálni, akkor lehet, hogy ez a műfaj (még) nem neked való. Amúgy viszont mindenkinek nagyon ajánlom, hogy próbálja ki, mert összességében igazán bevált! Ha nem is feltétlenül a legerősebb napokon használod, akkor is egy csomó tampont meg betétet meg tudsz spórolni. Bár nem a legolcsóbbak az ilyen bugyik, de ha összeadod az el nem használt tamponok és betétek árát, akkor rájössz, hogy anyagilag is megéri. És ha ráadásul magyar gyártót választasz, akkor még a hazai kisvállalkozásokat is támogathatod.

Dajer_Tamogatom