tumblr 616f12d4ea5761d40a068e53113b35bf d83f8ce5 540

„Mi a különbség egy brooklyni könyvelő és az USA legfelsőbb bírája között?” Ruth Bader Ginsburgh öröksége

Szomorú, de éppen annyira talán erőt is adó, hogy pont a halála utáni friss gyász időszakában születtek meg nők millióinak életét közvetlen befolyásoló döntések, tengeren innen és túl. Az Egyesült Államokban – utolsó kívánsága ellenére –  Trump máris jelölte utódját a legfelsőbb bíróság megüresedett helyére, aki nem mellesleg szintén egy nő, és akinek személye miatt nem csak Amerikában aggódnak a demokraták, többek között az abortusz és a melegházasság kérdései kapcsán. Mindeközben az öreg kontinensen, Lengyelországban – ahol eddig is az egyik  legszigorúbb abortusztörvény volt érvényben –  milliók vonulnak utcára a katolikus egyház által kezdeményezett újabb szigorítás ellen tiltakozni. Vajon innen ránézve, mit üzen nekünk a nők önrendelkezési jogaiért vívott harcáról az életmű, mit adhat nekünk ebben a helyzetben is Ruth Bader Ginsburgh öröksége? Hermann Veronika írása.

Amikor ezeket a sorokat írom, Ruth Bader Ginsburg amerikai legenda, a Legfelsőbb Bíróság tagja napra pontosan egy hónapja halott. Szeptember 26-án, igazán szimbolikusan, Rós hasána, a zsidó újév éjszakáján halt meg a 20. századi amerikai feminizmus és jogtudomány egyik, ha nem a legkiemelkedőbb alakja. Többen felhívták rá a figyelmet, hogy aki ekkor hal meg, azt a zsidó hagyományban igaz embernek tartják. És az igaz ember öröksége veszélyben van.

tumblr 4fe3b047faee65fa0b2c607acee13cde 50a5d739 540

 

Igazán nehéz olyasmit írni Ruth Bader Ginsburgről – Notorius RBG-ről, ahogyan számos rajongója nevezte –, amit nemhogy a halála után, de már életében ne írtak volna meg. Óriási ügyvédi és bírói életmű, popkulturális hatás és inspiráló mondások tömkelege – RBG már jó ideje legendává vált, és briliáns retorikai képességei miatt úgy tűnhet, hogy ez teljesen tudatos volt. Ha idézeteket keresünk tőle, számos olyan, akár a saját küzdelmeire, akár az általános női tapasztalatokra vonatkoztatható mondást találunk – származzanak bár keresetből, különvéleményből vagy interjúból –, amelyeknek nemhogy transzparenseken és táskákon, hanem minden iskolában ott lenne a helyük.

Joan Ruth Bader 1933-ban született Brooklynban: édesapja ukrajnai zsidó menekült, édesanyja pedig lengyel bevándorlók leszármazottja volt. A gimnáziumi ballagása előtti napon halt meg az édesanyja rákban, és talán éppen ezért sokszor beszélt arról, mekkora hatással volt az életére. És hatás alatt nemcsak az anyai szeretetet értette: anyja ugyanis elkülönített egy összeget lánya egyetemi tanulmányaira, ami az 1940-es évek végén egyáltalán nem volt magától értetődő. Amikor erről kérdezték, Ginsburg egy újabb szállóigévé vált mondással reagált: mi a különbség egy brooklyni könyvelő és az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírája között? És meg is válaszolta saját kérdését: egy generáció.

RBG 01 scaled
The first eleven photographs from the collection of the Supreme Court of the United States.

RBG az amerikai álom csúcskorszakában nőtt fel. A második világháború utáni őrületes gazdasági felemelkedés nemcsak a középosztálynak, hanem a munkásosztálynak is kényelmes életet biztosított, a hidegháború polarizáltságát pedig enyhítette a technológiai fejlődés és a Szovjetunióval szembeni életstílusbeli fölény. Csakhogy a hiperkonzervatív Eisenhower-érában a nők legfeljebb háziasszonyként, egy kertvárosi ház televízióval felszerelt nappalijában és nyugtatókkal felszerelt konyhájában élhették az amerikai álmot. Ez volt az első társadalmi elvárás, amelynek nem engedelmeskedett: a Cornellen államigazgatásból szerzett diplomát, 1954-ben pedig beiratkozott a Harvard jogi karára, ahol összesen kilenc női hallgató volt, és mindtől azt kérdezték, miért veszik el a helyet férfiak elől. Férje, Martin Ginsburg munkája miatt New Yorkba költöztek, a Harvard pedig nem tett engedményeket a női hallgatóknak, így a Columbia jogi karán végzett 1959-ben, természetesen évfolyamelsőként. Ekkoriban azonban egy nőt nemcsak hogy nem vettek fel ügyvédnek elismert irodákba, hanem szánalom vagy éppen nevetség tárgyává tették. Olyasmiket mondtak neki, hogy biztosan hamarosan teherbe fog esni (ekkor már volt egy lányuk, Jane), hogy inkább jelentkezzen titkárnői állásra (Columbiás évfolyamelsőként), vagy ha felveszik egy csak férfiakból álló céghez, féltékenyek lesznek az otthonülő feleségek (erre már nem is tudok mit írni). RBG felismerte, hogy veszített – egyelőre. A patriarchális, soviniszta világ még nem tudta, hogy később ez a törékeny, szemüveges, általuk semmibe vett nő lesz az, aki az egész ország jogrendszerét és hétköznapi életét megváltoztatja.

RBG 03 scaled

Tíz éven keresztül oktatott a New Jersey-i Rutgers Egyetem jogi karán, és nevelték –hatalmas szeretetben – akkor már két gyereküket a férjével. Noha Martin Ginsburg sikeres adójogász volt, mindenben támogatta felesége tudományos és emancipációs ambícióit. A sors iróniája, hogy olyan hátországot teremtett RBG számára, amilyet általában a nőktől várnak el: és míg a híres férfiak feleségét nem vagy csak ritkán emelik ki, Martin Ginsburg példaszerű támogatása egyetlen cikkben, például ebben sem marad szó nélkül. Olyannyira társak voltak, hogy az első megnyert, azóta is emblematikus ügyet együtt érvelték Colorado állam egyik kerületi bírósága előtt, 1972-ben: egy nemi diszkriminációs ügyet (Moritz v. Commissioner of Internal Revenue), amelyben a felperes nem kapott a kieső munkája után adókedvezményt, miközben idős édesanyját otthon kellett ápolnia. RBG rájött, hogy az összes közül először ezt az ügyet kell a társadalmi igényekhez képest elmaradott bírósági gyakorlat orra alá dörgölni: a felperes ugyanis férfi volt. A női jogok első számú élharcosa az első precedenst egy olyan üggyel teremtette, ahol egy férfit diszkriminált a törvény. On the basis of sex: ez vált a leghíresebb fordulattá későbbi peres ügyeiben, amely egyben a róla készült (egyik, 2018-as) életrajzi film címe is. A sex mint biológiai nem azonban nem sokáig maradt a szótárában, hiszen részben neki köszönhető a sokkal kifejezőbb gender szó elterjedése is a jogi gyakorlatban. Michel Foucault kapcsán azt szokás mondani, hogy a társadalmi normativitás létezésének bizonyítékaként bemutatta, mennyi minden nem normatív a társadalom számára. Itt is hasonló logikát találunk: hiába sorolt fel korábban Ginsburg a kollégáinak számos olyan ügyet és törvényt, amely a nőket hozta hátrányos helyzetbe, még az American Civil Liberties Union jogászai is azt mondták, a társadalom nincs kész arra, hogy támogassa az egyenlő jogokat. És ne holmi nüanszokra gondoljunk: hiába érték el a polgárjogi mozgalmak hullámai Amerikát az 1960-as években, az évtized végén még olyan törvények voltak hatályosak, amelyek szerint egy nőnek csak a férje beleegyezésével lehetett hitelkártyája, nem vehetett föl önállóan kölcsönt és a biztosítása nem vonatkozott a családtagjaira. De sok egyetemre vagy munkahelyre sem vettek fel nőket, az abortuszt pedig nem szabályozta szövetségi precedens – és lehet, hogy ez hamarosan ismét veszélybe kerül.

RBG 08 scaled

RBG jött, látott és győzött. Miután egy férfi példáján keresztül levezette, mennyire káros – egyben alkotmányellenes – lehet a nemi alapú diszkrimináció, szisztematikusan támadni kezdte a nőket diszkrimináló törvényeket, először szövetségi tárgyalótermekben, később a Legfelsőbb Bíróság előtt. Ahogyan egy korábbi cikkben írtam, munkássága jogi alapozást adott a korabeli feminista mozgalomnak is. 1972-ben megalapította az ACLU nőjogi szekcióját (ahol most Clara Spera nevű ügyvéd unokája is dolgozik), és néhány év alatt több száz diszkriminációs ügyet vitt sikerre. 1980-tól szövetségi, 1993-tól 2020-ig pedig legfelsőbb bíró. És most már történelem.

tumblr oyrgb6EZuL1qb2flgo1 540

 

Halála után számos olyan megemlékező és méltató írás látott napvilágot, amelyek megmutatták, mennyire megváltoztatta Ginsburg a nők mindennapi életét az elmúlt néhány évtizedben. Miatta törölték el a legtöbb, direkt a társadalmi nem alapján hátrányt okozó törvényt, számos alkotmánymódosítás fűződik a nevéhez, és az alapvető női jogok mellett például a melegházasság 2015-ös legalizálásáért is sokat tett. Rest in Power, vagyis nyugodj erőben, üzenték sok millióan egy hónappal ezelőtt, és azonnal föllángolt az utódlásáról szóló vita is. Hiába volt az utolsó kívánsága az, hogy csak akkor nevezzék ki az utódját, ha már új elnök lesz, a republikánus szűk többség előhúzta Trump elnök emberét, Amy Coney Barrett szövetségi bírót, akinek személye nemcsak az abortusz vagy a melegházasság sorsa kapcsán vet fel komoly aggályokat, hanem például az általános egészségi biztosítás első lépéseként is értelmezhető Obamacare hatályon kívül helyezése miatt is. Mindez egy pandémia és a vele járó gazdasági és társadalmi válság közepén. RBG halála után magán- és közemberek, jogászok és laikus rajongók egyaránt reagáltak az amerikai államigazgatási rendszer visszásságaira: hiszen mennyire stabil az az alkotmányosság, amely egy évtizedek óta betegségekkel küzdő, 87 éves ember vállán nyugszik? A félelem nem csak liberális aggodalmaskodás vagy retorikai túlzás. RBG abban hitt és aszerint élt, hogy tartós változás csak következetes, kis lépésekben érhető el. Mindennek lerombolásához azonban kevés is elég. Egy generáció sem kell hozzá.

RBG 10 scaled

Fotók:

The New Yorker/Ruth Bader Ginsburg Through the Years

Tumblr.com

Hermann Veronika írásai a Dajeren:

Idejöttem, hogy megvédjem magam, de senki se támad

Miattuk mozdul a föld

Tetszett Önnek ez az írás?! Ha igen kövessen bennünket a facebookon, youtube-on  és az instagramon!